A terhesség betöltött 24. hete és a betöltött 37. hét között lezajló szüléseket hívják koraszülésnek. Amíg egy 24 hetes magzat még igen apró és éretlen, addig egy 34. hét után születő koraszülöttel ritkán akad komoly probléma. Minél érettebb a magzat, annál kevesebb szövődmény fordulhat elő. 

A koraszülések hátterében legtöbbször fertőzést gyanítunk. A fertőzés lehet húgyúti, például vesemedence gyulladás vagy akár egy rossz, kezeletlen fog is. A koraszülés többféleképpen indulhat:

IDŐ ELŐTTI MÉHÖSSZEHÚZÓDÁSOK

Gyakori, hogy egyre sűrűbb, rendszeres, erősödő méhösszehúzódások kezdődnek, melyek hatására kinyílik a méhszáj és megindul a koraszülés. Ez nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem egy hosszabb folyamat. A méhösszehúzódások alatt olyan görcsöket értünk, amelyek a teljes méhet érintik és a méhfalat akár több másodpercig tartóan megkeményítik. Ha csak időnként fordul elő ilyen keményedés, az normális. Ha azonban a méhösszehúzódások rendszeressé, egyre erősebbekké válnak, akkor a kismamának érdemes előbb nyugalomba helyeznie magát, magnesium pezsgőtablettát vagy MagneB6-ot bevenni és figyelni a folytatást. Ha a panaszok nem enyhülnek, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, akkor annak hatására megérik a méhszáj. Ez alatt azt értjük, hogy a kb. 3 cm hosszú, kemény tapintatú méhnyak felpuhul, rövidebb lesz, esetleg ki is nyílik. Ezt csakis hüvelyen keresztül lehet megvizsgálni. A méhösszehúzódások gyógyszeresen kezelhetők, a fájások leállíthatók és a koraszülések nagy része így megelőzhető.

IDŐ ELŐTTI BUROKREPEDÉS

Az is előfordul, hogy a magzatvíz folyik el hirtelen. Ez a színtelen, szagtalan folyadék a magzatburok megrepedésével távozik és nem feltétlenül jár együtt görcsökkel. Ez a jelenség nem mindig egyértelmű. Sokan a bővebb híg hüvelyváladékot vagy esetleg a nagy pocak miatt nehezen visszatartható, elcsepegő vizeletet gondolják magzatvíznek. Ilyenkor inkább várjunk egy keveset és figyeljük meg, hogy ismétlődik-e a jelenség. Ha a magzatburok megrepedt, akkor ez többnyire ismétlődni fog illetve a burokrepedés előbb utóbb görcsökhöz, esetleg hőemelkedéshez vagy lázhoz vezethet. Ha alapos gyanúnk van a magzatvízfolyásra, akkor érdemes hamar orvoshoz fordulni. Sajnos időnként egy vizsgálat során nem tudjuk egyértelműen kizárni a magzatvízfolyást. Ilyenkor a magzatvíz mennyiségét ultrahanggal ellenőrizzük illetve a hüvelyi váladék kémhatását vizsgáljuk. Bizonytalan esetekben néhány napos kórházi megfigyelés sem indokolatlan. A magzatburok, miután elfolyt a magzatvíz, már szinte sohasem szokott összeforrni vagy letapadni, ezért ilyenkor a magzat ki van téve a fertőzéseknek, ezt antibiotikummal próbáljuk elodázni. Az azonban bizonyos, hogy elfolyt magzatvíz esetén a szülés már csak rövid ideig tartható vissza.

MÉHSZÁJ ELÉGTELENSÉG

Vannak olyan kismamák is, akiknél panasz nélkül észlelik, hogy a méhszáj tágulni kezd. Ez gyakrabban fordul elő megelőző szülések, vetélések, terhességmegszakítás vagy méhszájműtét, például konizáció után. De időnként csak a méhszájat záró rostok alkati gyengeségéről van szó, melyet nehéz megjósolni. Ilyenkor a szigorú pihenés, gyógyszerek és esetlegesen a méhszáj összevarrása, a cerclage (ejtsd szerklázs) műtét segíthet.

A koraszülés előjelei nem feltétlenül kerülnek felismerésre, lényeges tehát, hogy a méhszájat időnként megvizsgáljuk, az ultrahang során a magzatvíz mennyiségét ellenőrizzük illetve a várandós szervezetét érintő gyulladások esetén a koraszülést megelőzzük.

A koraszülést azonban nem lehet minden esetben megelőzni, a terhesgondozás feladata, hogy ezt az arányt csökkentse. A koraszülötteknek érettségüktől függően fűtött inkubátorra, lélegeztető gépre és speciális ellátásra van szükségük a túléléshez.

Időnként mi orvosok javasolunk koraszülést a méhen belüli magzat vagy a várandós állapota miatt, ezt művi koraszülésnek nevezzük. Koraszülés esetén hüvelyi szülés is lehetséges, de gyakran javasolunk császármetszést, mert így a törékeny koraszülött kevésbé sínyli meg a szülést.

Forrás: http://drtomosvary.hu/

Fotó: web