A helikopterszülők még ha a legjobbat is akarják a gyermeküknek, és jó szándékból nevelik is így a gyermeküket, sajnos rosszat tehetnek nekik, írja cikkében a babaszoba.hu.

A helikopterszülőség fogalma arra az attitűdre vonatkozik, amikor a szülő nem enged teret a gyermeknek, folyton “körülötte köröz”, mint egy helikopter. Emellett a gyereket érő negatív hatásoknak sem enged teret, túlfélti, túlkontrollálja gyermeke életét, hogy ne csalódjon, ne kelljen kellemetlenséggel szembenéznie. Az ilyen szülőt sokszor gyötri bűntudat ezért mindent megenged a gyereknek, szabályok, korlátok nélkül.

Az efféle túlnevelés negatív hatásai jól dokumentáltak: a kutatások szerint a 18-25 éves fiatal felnőttkorra vezethet pszichés distresszhez, nárcizmushoz, rossz alkalmazkodóképességhez, kábítószer-használathoz, és számos más viselkedési problémához.

De mi motiválhat egyes szülőket arra, hogy ennyire a gyerekeikre koncentráljanak, ekkora kontrollal legyenek rájuk nézve?

Egy új tanulmány során Chris Segrin professzor és csapata a Texas Állami Egyetemről (Texas State University) és a Nebraskai Egyetemről (University of Nebraska) azt vizsgálták, mi állhat a helikopterszülőség hátterében. Segrin és munkatársai két közös tanulmányt készítettek, melyeket a Pár- és családpszichológia: Kutatás és Gyakorlat című folyóiratban publikáltak – írja a Psychology Today (Couple and Family Psychology: Research and Practice).

Az első tanulmányban 302 fiatal felnőtt szüleit kérték fel arra, hogy értékeljenek olyan állításokat, amelyek a “túlnevelés” és a perfekcionizmus szintjét mérték. A második során a kutatók 290 szülő-fiatal felnőtt párost kérdeztek meg. A fiatal felnőttek olyan kijelentéseket értékeltek, melyek a szülői nevelési stílusra vonatkoztak.

Mindkét tanulmány megerősítette, hogy a perfekcionizmus összefügg a helikopterszülőséggel. Segrin szerint a perfekcionizmus lényege, hogy az illető tökéletes akar lenni, sikerre, pozitív elismerésre vágyik, amelyeket felmutathat. A perfekcionista szülők gyerekeik sikereiben látják a saját sikerüket is, és túlzottan rájuk telepedhetnek a tökéletes eredmények elérése miatt. “A helikopterszülők a gyermekeik eredményein keresztül szeretnék ezt megélni, mert úgy gondolják, ez őket is jobb színben tüntet fel” – mondta el Segrin. Ez nem azt jelenti, hogy gyermekeikkel nem törődnek, mert természetesen törődnek velük, csak a saját értéküket a gyermekeik sikereiben mérik.

A pefekcionizmus nem az egyetlen jellemző, amely helikopterszülőséghez vezethet: Segrin korábbi kutatása szerint ez a nevelési forma közeli viszonyban van a szorongó típusú gyermekneveléssel/szülőséggel. A szorongó szülők hajlamosak aggódni olyan rossz dolgok miatt, amelyek a gyermekükkel történhetnek. Éppen ezért a nevelés során a kockázatkerülést tartják szem előtt.

Segrin korábbi munkája szerint ez gyakran jellemző azokra a szülőkre, akik sok dolgot megbántak az életükben, és meg akarják akadályozni, hogy gyermekeik hasonló hibákat kövessenek el. A professzor szerint az, hogy valaki szorongó nevelési stílussal rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy helikopterszülő lesz, de ez is egy része a helikopterszülőségnek. Időnként viszont vezethet a szorongó nevelés helikopterszülőséghez.

Segrin elmondta, hogy ahhoz, hogy a helikopterszülők meg tudják változtatni a nevelési stílusukat, először fel kell ismerniük a saját, a gyermeküktől független értékeiket. Meg kell tanulniuk elfogadni gyermekeik céljait, és lehetőséget adniuk arra, hogy felfedezhessék a világot, megtalálják saját ambícióikat.