A várandósság hossza és a gyerek DNS-ének kémiai változásai közötti kapcsolatot térképezte fel egy nemzetközi kutatócsoport svéd tudósok vezetésével több mint hatezer újszülött adatait vizsgálva. A Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem vezette kutatást a Genome Medicine szakfolyóirat közölte és az MTI adta hírül.
Minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS-metilációjának – biokémiai folyamat, a DNS kémiai módosulása – változását állapították meg a köldökzsinórvérben – írta a medicalxpress.com.
A világon a gyerekek 5-10 százaléka koraszülött, vagyis a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségük normálisan fejlődik és növekszik, azonban a koraszülöttség, valamint a légzőszervi és tüdőbetegségek, a látásproblémák és idegrendszeri zavarok között összefüggést találtak.
Különösen igaz ez a nagyon korán világra jött babákra. Az élet magzati szakaszában a DNS kémiai módosulása – vagyis az úgynevezett epigenetikai folyamatok, amelyek nem járnak együtt a DNS szekvenciájának változásával – a fejlődés és a növekedés irányítása miatt fontosak. Egyik ilyen epigenetikai tényező a metiláció, amely befolyásolja a gén kifejeződését és azt, hogy egy adott fehérjéből mennyi képződik.
„Eredményeink azt jelzik, hogy ezek a DNS-változások befolyásolhatják a magzat szerveinek fejlődését” – mondta Simon Kebede Merid, a tanulmány vezető szerzője, a svéd egyetem PhD-hallgatója. A születéskor megfigyelt metilációk nagyobb része nem folytatódott a gyerekkor során, de 17 százalékuk állandó volt a serdülőkorig. Az epigenetikát izgalmas új kutatási területnek tartják, a modern biológiában a gének, a környezet és az egészség kapcsolatát vizsgálja, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.
