Kezdő szülőként az ember nem is gondol arra, milyen gyakran lesz majd szüksége orvosi segítségre. Gyermekbetegségek, fura bőrtünetek, kisebb-nagyobb balesetek, sokszor nem tudjuk, hova forduljunk, mit kéne tenni, rohanjunk-e orvoshoz, kezelhetjük-e mi magunk és egyáltalán: hogyan segítsünk gyermekünknek?
A Kismamazóna Baba-Mama Segítő Szolgálatot egy méltán neves országos gyermekgyógyító intézmény sürgősségi osztályának aktív ellátói (orvosok, egészségügyi szakemberek) alapították és kismamáknak, kisgyermeket nevelő szülőknek segítenek tudásátadással, hogy ne csak képesek legyenek kezelni a gyermekük tüneteit és segíteni őket a gyógyulásban, hanem a különböző egészségügyi vészhelyzeteket is képesek legyenek felismerni. Vida Ágnes pszichológus, a kismamablog.hu-n velük készített interjút.
Vida Ágnes: A legtöbb anyuka aggódik a babája egészsége miatt, mégis sokan nem készülnek fel a lehetséges nehézségekre, pedig a várandósság alatt még lenne idő erre. Mik azok az alapvető helyzetek, amikre mindenképpen érdemes felkészülnie a leendő szülőknek?
Kismamazóna: Szülővé válni csodálatos kihívás, mely a sok szép dolog mellett rengeteg olyan helyzetet is teremt, ami döntések sorozata elé állítja az aggódó szülőket. Amíg a baba a pocakban van szinte nem is gondolunk ezekre a problémákra. Amikor megszületik a csöppség, akkor hirtelen rengeteg kérdés merül fel bennünk. Jó szülő leszek-e? Fogom tudni, hogy miért sír a gyermekem? Fel fogom ismerni és kezelni is tudom majd az adott problémákat?
És vajon mik is azok a problémák, amik szinte kivétel nélkül minden családban előfordulnak egyszer legalább? Mik azok a helyzetek, amikre célszerű felkészülni még a várandósság alatt?
– Mikor kell mentőt hívni és mit tudunk mi szülőként tenni a segítség megérkezéséig gyermekünk érdekében?
Nagyon egyszerűnek tűnő téma a lázcsillapítás, de a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A láz ellátása szülői feladat, s hogy mikor mit kell tenni, mikor kell csillapítani és hogyan, ezek nagyon fontos kérdések. Ezzel kapcsolatban nagyon sok újdonság és változás történt mostanában és nem mindenki követte ezeket. Aztán a lázgörcs szintén elég gyakori kisgyermekkori probléma. Fontosnak tartom szemléltetni és megtanítani mi a teendő, ha megtörténik. A kisgyermekkori koponyasérülések jelentőségét sem árt ismerni, miből lehet baj és miből nem. Hiszen egy kicsi nagyon gyakran esik-kel, beüti a buksiját amikor járni tanul.
A nagyon gyakorta előforduló felső légúti betegségek ellátására is fel kell készülni, kezdve a legegyszerűbb nátha és orrfolyással, egészen addig, hogy hogyan tudja felismerni a szülő a komolyabb légúti betegségeket, amik már légzési elégtelenséggel is járhatnak. Ismerni kell hányós, hasmenős betegségek kezelésével kapcsolatos praktikákat és ismerni kell a csecsemő-és kisgyermekkorban előforduló kiütéses és allergiás betegségeket is. Továbbá nagyon fontos tudni, hogy milyen gyógyszereket tartsunk a házipatikában és mit mire és hogyan kell használni. Fel kell készülni a légzésfigyelő használatára is, mit kell tenni, ha megszólal. És nagyon fontos és alapvető feladat leendő szülőként megtanulni a csecsemő-és kisgyermek újraélesztését és a légutakba került idegentest eltávolításának technikáját is.
Vida Ágnes: Miért fontos a légzésfigyelő használata, mit kell tudni róla?
Kismamazóna: Először is tudni kell, hogy a légzésfigyelő a baba légzőmozgása által keltett nyomásváltozásokat érzékeli. Légzéskimaradás esetén a készülék nem érzékeli a légzőmozgást és ha ez a légzéskimaradás meghaladja a 20 mp-et, akkor a készülék éles, visító riasztó hangot ad. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem életmentő készülék, hiszen az életmentő mindig a szülő lesz egy ilyen helyzetben, viszont segít felismerni és figyelmeztet a bajra, így a szülő be tud avatkozni. Légzésfigyelő készülék vásárlása csak akkor releváns, ha a szülők részt vesznek újraélesztési tanfolyamon és megtanulják azt, hogy mikor mit kell tenni.
Vida Ágnes: Amikor a baba kúszni-mászni kezd, gyakran be-beüti a fejét, mennyire veszélyesek ezek a kisebb-nagyobb esések és mit kell tudnunk róluk?
Kismamazóna: Amit fontos tudni a kisbabák anatómiai felépítéséről, az egyrészt a testarányok. A fejük jóval nagyobb arányában a testükhöz képest, ettől olyan szupercuki egy kisbaba. Viszont mivel nagyobb a feje és a nyakizmai is nagyon gyengécskék még, nem bírják el a buksijukat. Egy esésnél pedig, mivel fejnehezek, szinte biztos, hogy a buksi sérül. És a buksi sérül abban az esetben is, ha kúszik-mászik a baba és elesik. Erre viszont az evolúció felkészült, ezért a csecsemők feje elképesztően „ütésálló”. No nem azt mondtam, hogy bármit kibírnak, de sokkal kevésbé sérülékenyek, mint azt gondolnánk. Ez egyrészt köszönhető a rugalmas csontozatuknak. Egy csecsemőnél viszont, bármilyen traumás sérülés esetén, attól, hogy nincs külsérelmi nyom, az nem azt jelenti, hogy nincs nagyobb baj.
A rugalmas csontozat elnyeli az energiákat, de éppen ezért fordulhat elő az is, hogy nagyobb sérülésnél külsérelmi nyom hiányában mégis nagy a baj. De hogyan is tudjuk észrevenni, hogy baj van? Ha a baba buksiján az esés után látszik külsérelmi nyom és produkál bármi egyéb furcsa dolgot, tehát aluszékonnyá, vagy ébreszthetetlenné válik, vagy, indokolatlanul nyűgös és sírós lesz, esetleg szokatlan visító sírással reagál többször, vagy netán hányni kezd, akkor mindenképpen meg kell mutatni orvosnak. Ha nincs külsérelmi nyom és szokatlan tüneteket sem produkál, akkor megnyugodhatunk, mert nagy valószínűséggel nincs baj a buksiban. (hangsúlyozom ez a verzió nagyon gyakran fordul elő). Persze a szülőnek a szokottnál jobban kell figyelni a gyermekre ilyenkor és bármi tünet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Vida Ágnes: A másik gyakori félelmetes helyzet, amikor belázasodik a gyermekünk. Megoszlik a vélemény arról, hogy gyógyszerrel csillapítsunk vagy inkább hűtőfürdőt alkalmazzunk. Mi a jó választás? Melyikre mikor van szükség? És mikor kell lázgörcstől tartanunk?
Kismamazóna: Fontos kihangsúlyozni, hogy a láz, szervezetünk természetes reakciója, a szövetségesünk a kórokozók elleni harcban. Egy egészséges gyermeknek, aki nem szívbeteg és nem cukorbeteg, semmi baja nem lesz pár napig tartó magas láztól azon kívül, hogy picit megterheli a keringését, jobban megdolgoztatja a szívét. Sőt segíti a gyógyulását. Tanfolyamunkon ezt a témát nagyon alaposan kivesézzük és szituációs gyakorlattal be is mutatjuk, hogy mi történik a szervezetünkkel láz esetén. A legújabb protokollok alapján már nem használunk fizikális lázcsillapítást, tehát a hűtőfürdő semmilyen formáját sem. Csak és kizárólag gyógyszerrel csillapítunk lázat. Szituációs gyakorlattal szemléltetjük azt is, hogy mi történik a babával abban az esetben, ha mégis a már korszerűtlen fizikális lázcsillapításhoz folyamodnánk.
A lázgörcs gyakori jelenség és fontos tudni, hogy a lázhoz semmi köze.
Az idegrendszer éretlensége kapcsán alakul ki, s hogy miért azt is megtudhatják majd. 4-5 éves korra biztosan kinövi minden gyermek.
5 éves kor után bármi fajta kp-i idegrendszeri görcs az biztosan epilepszia.
Ami fontos, a lázgörcs öröklődő jeleket mutat és fiúknál egy picit gyakoribb.
Vida Ágnes: Gyerekkorban gyakoriak a felső- és alsó légúti megbetegedések, különösen azután, hogy a gyermekünk közösségbe kerül. Sok félreértés van ennek kapcsán. Mit tehetünk, ha a gyermekünk egyik megfázásból a másikba esik? Mikor kell arra gyanakodnunk, hogy nem csak egy újabb megfázásról van szó?
Kismamazóna: Valóban kisgyermekkorban nagyon gyakran fordulnak elő felső légúti megbetegedések. Az orrnyálkahártya egészséges gyerekeknél is termel váladékot, ám ennek mennyisége elenyésző. Bizonyos állapotok esetén azonban az orrváladék mennyisége megnövekszik, ennek egyik gyakori kiváltó oka a megfázás, vagy egyszerű nátha. Ilyenkor az orrfolyás, orrdugulás mellett egyéb betegségre utaló tünetek – például láz, rossz közérzet, étvágytalanság, torokfájás – is jelentkezhetnek. De nagyon gyakran fordul elő az is, hogy a gyermeknél fennálló állandó orrfolyás az egyetlen tünet, amely valamilyen rendellenességre figyelmeztet.
Addig, amíg a gyermek nem szokja meg a közösséget, az új közösségben élő kórokozókat, amíg nem érik meg az immunrendszere, addig sajnos gyakran esik egyik náthából a másikba. Az egyszerű és egyéb tünetek nélkül jelentkező nátha kezelésének legfontosabb eszköze a megfelelő orrtoalett. Ennek technikáját és módjait ismertetjük tanfolyamunkon.
Ha a nátha egyéb tünetek nélkül hosszú ideig fennáll, nem szűnik meg, akkor érdemes fül-orr-gége szakorvoshoz fordulni, aki a megfelelő vizsgálatokkal kizárja, hogy a háttérben nincs-e egyéb kórfolyamat. Ilyenek lehetnek a nagy pangó orrmandulák, melyek az éjszakai pihentető alvást is akadályozzák, aztán a különböző allergiás megbetegedések. Lehetnek különböző polipok, ciszták az orrban, illetve orrsövényferdülés is okozhat pl. fél oldali orrfolyást. A kisgyermekek előszeretettel dugdosnak különböző idegen tárgyakat, ételt vagy játékot az orrukba. Ezek jelenléte is lehet a bűzös orrfolyás oka. Tehát elhúzódó nátha esetén konzultálni kell a házi gyermekorvossal, illetve fül-orr-gégésszel és ki kell zárni a lehetséges egyéb okokat.
Vida Ágnes: Milyen veszélyei lehetnek a hányós-hasmenős betegségeknek? Mire figyeljünk oda?
Kismamazóna: A csecsemő-és kisgyermekkor szintén gyakori problémája a hányós-hasmenős megbetegedések. Ebben a korban ezek legnagyobb veszélye a kiszáradás. Kiszáradásról akkor beszélünk, ha a szervezet folyadékvesztése meghaladja a bevitelt, vagyis több jön ki, mint amennyit elfogyaszt a gyermek. Ilyenkor csökkeni fog a keringő vér mennyisége, ezáltal csökkeni fog a szervek és szövetek vérellátása, felborul az ionháztartás, kóros anyagcseretermékek szaporodnak fel és nagyon gyorsan kialakul a sokk állapota. Ha az ionháztartás felborul az nagyon nagy baj. A szervezet ph-ja, vagyis vegyhatása nagyon szigorú és nagyon pici értékek között tolerábilis. Ha a kiszáradás következtében felborul a szervezet vegyhatása és azt azonnal nem korrigáljuk ki, akkor nagyon gyorsan beállhat a halál.
Csecsemő-és kisgyermek hányós-hasmenéses betegségek kapcsán rengeteg fontos iont tud veszíteni nagyon gyorsan, ezért kifejezetten ügyelni kell a folyadékbevitelre. Ha a gyermek itathatatlanná válik, vagy a bevitel és ürítés aránya felborul, akkor haladéktalanul orvosi segítségre van szükség, hogy az elveszített folyadékot és ásványi anyagokat pótolni lehessen. Csecsemőknél figyelmeztető jel lehet a beesett kutacs. Tünet lehet a bágyadtság, elesettség, aluszékonyság, továbbá a bőr turgorának, vagyis rugalmasságának a csökkenése. Nagyon fontos figyelmeztető jel, viszont a vizelet mennyiségének csökkenése, nagy baj esetén a vizelet teljes hiánya.
Vida Ágnes: Hol tájékozódhat az, aki többet szeretne megtudni erről?
Kismamazóna: Hogy ezen egészségügyi vészhelyzetekben mikor mi a teendő, meddig kezelhetjük a problémát otthon mi szülőként, illetve, hogy hol az a pont, amikor orvosi segítségre van szükség? Ezen belül is mikor indulhatunk el mi szülők a saját autónkkal a kórházba és melyek azok a helyzetek amikor már csak és kizárólag mentőt hívhatunk, mert útközben olyan baj történhet, amit az autó hátsó ülésén már nem tudunk orvosolni? Az érdeklődők mindenre választ kaphatnak a Kismamazóna tanfolyamain, melyre folyamatosan lehet regisztrálni. A tanfolyamok mellé egy komplett 60 oldalnyi tartalmat is adunk, melyben minden elhangzó információ össze van foglalva. Tantermi képzéseinkben az elméleti és gyakorlati lehetőség egyaránt biztosított. Online tanfolyamunk keretein belül pedig külön lehetőséget adunk az oktatóteremben való gyakorláshoz, illetve a zárt facebook csoportunkban külön kérdések megválaszolásához.
Tanfolyamaink megtalálhatóak a www.kismamazona.hu weboldalon.
Forrás: kismamablog.hu