Sokfelől sok mindennel ijesztgetnek bennünket az internet világában. Az 5G-ről az utóbbi időben olyan elrettentő információk is érkeznek – mint például az égési sérülések stb. – , amelyek kapcsán nagyon sok a félreértés. Ártalmas-e a gyermekeinkre, ránk az 5G? Mi is az tulajdonképpen? Félnünk kell-e? Erről kérdeztük Korponai Csabát, informatikus mérnököt, tapasztalt hálózati szakembert.

Kezdjük is a legfontosabbal, kell félnünk az 5G-től?

— Az 5G a mobiltelefon hálózatok ötödik generációját jelenti és a rövid válaszom az, hogy nem, vagy semmiképpen sem jobban mint a korábbi 2,3 vagy 4G-től. Akit megnyugtat ez a válaszom, annak felesleges is tovább olvasnia. De nézzünk a dolgok mélyére.
Elektromágneses sugárzások tömkelege vesz bennünket körül. Ezek egy része természetes sugárzás, mint például a Nap sugárzása, aminek jótékony hatásait naponta élvezzük, de néha megtapasztaljuk kártékony mivoltát is: például egy nap-leégés következményeként. Másik részük mesterséges, a technikai civilizációnk által keltett sugárzás. Ezeket az elektromos berendezéseink keltik életre. Ide tartozik a legegyszerűbb villanykörtétől a műholdas navigációs rendszerig minden, ami áramra működik.
Ezen elektromágneses sugárzások egy kis szeletét nevezzük rádiófrekvenciás sugárzásnak. Ilyeneket bocsátanak ki a rádióadók, tv adók, radarok, műholdas navigációk, mozgásérzékelők, bizonyos internet kapcsolatok, mobiltelefon hálózatok stb. A mobilhálózatok legújabb, legmodernebb rádiófrekvenciás kapcsolatát nevezzük 5G-nek.

Akkor ezek a rádióhullámok teljesen ártalmatlanok?

— A rádióhullámok itt vannak körülöttünk és némelyikük keresztül is halad rajtunk vagy éppen visszaverődik, elnyelődik a bőrünkön. Minden bizonnyal ezt, ha tudatlanul is, de érzékeli a szervezetünk és egyfajta terhelést jelent a számára. Ez a technikai civilizáció ára, aminek kényelméről szerintem többségünk nem tudna vagy nem akarna lemondani. A rádiójeleknek két fontos jellemzője van. Az egyik hullámhosszuk vagy más néven a frekvenciájuk. Ezt emlegetik leggyakrabban az 5G kapcsán is. A másik az energiájuk vagy hétköznapi szóval az erejük. Ahogy a többi közhasználatban lévő hullámhossz, úgy az 5G-jé is a biztonságos, szaknyelven nem ionizáló tartományban van. Ellentétben például az orvosdiagnosztikából ismert röntgen sugárzással, ami már az ionizálók közé tartozik. Viszont szerintem ennél fontosabb tényező a rádióhullám energiája. Például a mikrohullámú sütő ugyanazon a hullámhosszon üzemel, mint az otthoni wifi router. Ma már mindkettőből található legalább egy-egy ilyen egy átlag háztartásban. Amíg a sütő percek alatt vizet forral, vagy húst párol puhára, addig ugyanezen frekvencián üzemelő wi-fi eszköz évtizedek alatt sem lenne képes erre. Mi a különbség? Az energiájuk. A wifi router nagyságrenddel gyengébb jelet sugároz, mint a sütő. Ha már az energiánál tartunk például a 4G-s mobiltornyok környezeti terhelése 2.8 V/m ezzel szemben a 5G-jé csak 1.8 V/m (A V/m mértékegység magyarázatával most nem terhelném az olvasót a lényeg, hogy a kisebb az jobb, így ebből a szempontból az 5G előnyösebb).

Egyszóval fontos leszögeznünk, hogy a telekommunikációs hullámok nagyon kis energiát hordoznak, így azok élettanilag bizonyítottan nem okozhatnak kárt bennünk.

Több dologról is (pl azbeszt, freon, stb), amit korábban ártalmatlannak hittünk, mára kiderült, hogy káros. Előfordulhat ez az 5G esetében is?

— Már az első rádióadók megjelenése óta vizsgálják a rádiófrekvenciás jelek az élővilágra gyakorolt hatását. Az 5G nem egy új és ismeretlen “valami”, nagyon hasonló mikrohullámú berendezéseket már évek vagy évtizedek óta használunk biztonsággal, így kicsi a valószínűsége, hogy ez előfordul.
Még egyszer hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy az égvilágon semmilyen hatással nincs ránk az ilyen sugárzás, ugyanúgy terhelhet bennünket, mint a civilizáció oly sok más “terméke”, ez az ára annak, hogy a zsebünkben tudhassuk a világhálót.

Mégis mitől nagyobb az ellenállás az 5G-vel szemben, mint a korábbi mobilhálózatok esetében?

— Ennek két okát látom. Az egyik a struccpolitika azaz, hogy amit nem látunk, attól nem kell félnünk. Az előzőekben említettem, hogy az 5G energiája kisebb, mint a korábbi 4G-nek, valamint a hullámhossza tulajdonságából fakadóan nehezebben is jut át a tereptárgyakon, így a szolgáltatóknak több adótornyot kell felszerelni, vagyis míg a korábbi átállások 2G, 3G, 4G alkalmával csupán az antenna típusokat kellett cserélni a meglévő tornyokon, addig most utcánként, lakótelepenként el kell helyezni egyet-egyet, így több ember láthatja az ijesztően meredező antennákat. A másik, ami általános jelenség, hogy az álhírek terjedése sokkal gyorsabb, mint a tudományos információké. Ha csak ezt az interjút vesszük példának. Egy rövid álinformációs mondat pl:“Brit tudósok bebizonyították, hogy az 5G meggörbíti a szöget a falban.” Egy jól montázsolt fotóval sokkal nagyobb nézettséget lehetne elérni, mint ezzel a hosszú és  unalmas szakvéleménnyel.

És szükségünk van nekünk az 5G-re?

— Azt kell, hogy mondjam igen. Emlékezzünk vissza, amikor megjelent a 2G és már mobiltelefonról el tudtuk olvasni az emailjeinket, azután jött a 3G és már a Facebook-ot is pörgethettük, de az igények tovább nőttek, ma már 4G-n könnyedén hallgathatunk zenét vagy nézhetünk filmet a mobilhálózaton. Viszont a tartalomfogyasztás mellett a tartalomszolgáltatók (vloggerek, youtubeerek, influenszerek, streamerek .. stb) is gombamód szaporodva terhelik a hálózatot. Ez mellett ma már nem csak a mobiltelefonunk igényel mobilhálózatot. SIM kártyát teszünk az autónkba, a kutyánk-, macskánk nyakörvébe, a gyerek karórájába stb. A mobilszolgáltatók a jelenlegi technológiával már nem tudják ezeket a megnövekedett igényeket kielégíteni, így elengedhetetlen a fejlesztés.

Mikor várható, hogy Szerbiában is megjelennek az 5G-s adótornyok?

— Az első lépés, hogy a kormány kiírja a frekvencia-igényre a pályázatot. Ez tudtommal még nem történt meg és feltételezem, hogy a választásokig már nem is fog. Miután a szolgáltatók megkapják a szükséges hullámhosszokat, elkezdhetik szerelni a berendezéseket. Várhatóan ez a jövő év folyamán fog realizálódni.

A fentiek tükrében, akkor Te nem tartasz az 5G-től?

— Attól nem tartok, hogy az 5G-től megég a bőröm, rákot kapok, vagy megfő az agyam.

Az igazi veszélyt abban látom, hogy ezzel a technológiával tovább erősödik a virtuális világunk, amit egyelőre zömmel kártékonyan használunk.

Ennek ellenére nem gondolom, hogy béklyót kell vetni a haladás útjába, hanem azt, hogy megtanuljuk értelemmel és egészséges léptékben használni azt. Jó példa erre a mostani sajnálatos világjárvány okán bevezetett online oktatás, bár erről is sok kritikát olvasni, tapasztalatom szerint a lehetőségekhez- és a felkészülés rövidségéhez képest nagyon is rendben működik.