Kiemelkedő eredményt értek el Magyarkanizsán az elmúlt időszakban a baba-mama klubban. Egy olyan biztos pont alakult meg ebben a községben, ahová a várandósok és az édesanyák bizalommal fordulhatnak, s ahol nem mellesleg rengeteg segítséget megkapnak – a lelki támogatástól kezdve, a bérelhető könyveken, mosható pelenkákon, hordozókendőkön át a hintáig, Vígi Sárával, a baba-mama klub önkéntesével beszélgettünk, aki László Ágnessel, a klub megálmodójával és alapítójával együtt gondolkodik, dolgozik a jobbnál-jobb programokon.
A magyarkanizsai baba-mama klub volt az első Vajdaságban, amelyiktől mosható pelusokat lehetett például bérelni. Mostanra ez már kinőtte magát és hasznos irodalmat is lehet tőletek bérelni. Mi mindent még és mi van még a tarsolyotokban?
— Egy olyan készletet sikerült összeraknunk, amiben vannak olcsóbb, középkategóriás és drága pelenkák is, illetve próbáltunk sok fajtát beszerezni, és arra is hangsúlyt fektettünk, hogy ezek olyan típusok és márkák legyenek, amelyeket be tudnak szerezni az anyukák akár itthon is, vagy Magyarországon. Saját tapasztalat volt, hogy kezdőként teljesen elvesztem az információban, nagy segítség lett volna egy ilyen csomag. Ezzel a készlettel lehet már bemutatót is tartani, az anyukák meg tudják tapogatni a pelenkákat, és így már könnyebb elképzelniük ezt az egészet. Ha pedig egy-két hétre kibérlik, azt is meglátják, hogy belefér-e ez a háztartásukba, és persze hogy milyen fajtákat vásároljanak. Oldalakat tudnék erről írni… most már van egy teljes újszülött csomagunk is. Mosószert, folttisztító szappant és nyilván tippeket, „használati utasítást” és online segítségnyújtást is kapnak a pelenkák mellé tőlünk.
Ugyanabból a pályázatból vásároltuk meg a könyveket a könyvtárhoz is – ami azóta személyes adományokból bővült –, amiből a pelusokat vásároltuk, és ekkor szereztük be az Adamo hintát és hozzá egy állványt is. És most tervezzük, hogy két fürdetővödröt is bérbe adjunk. Természetesen itt vannak a hordozókendők és hordozó eszközök, amikhez László Ágnes babahordozási szaktanácsadó tudása és tapasztalata is jár.
Talán nem ezek az első dolgok, amik a listánkon szerepelnek a babakelengyéből, pedig receptre kellene felírni mindegyiket. Viszont nem a legolcsóbbak, így megnyugtató a szülőknek is, ha előtte információt tudnak szerezni, vagy csak arra az időszakra bérlik, amíg nekik kell – ez a tudatos vásárlás szempontjából is előnyös.
A járványhelyzet miatt a babás-mamás programok is megszűntek és valljuk be, babával online eseményeken résztvenni nem egy nagy élmény. Hogyan tartják a kapcsolatot egymás között az anyukák, mennyire nehezítette meg az egyébként sem könnyű első hónapokat az életükben?
— Mi nem is szerveztünk online eseményeket – egyrészt a privát életünk másról szólt, másrészt mások annyi plusz tartalommal töltötték meg az egyébként is túltelítődött internetet, hogy rendben volt ez így, hogy mi nem csináltuk. A klubnak van fóruma is, ott továbbra is tartották/tartottuk egymással a kapcsolatot, ősszel már egy kerekítőt sikerült szerveznünk, nagyon jó volt az, hogy újra találkozhattunk, aztán megint jöttek a korlátozások. Most talán az otthonokban kicsit többet összejönnek barátkozni az anyukák, vagy többet csetelnek, de én pl. magamon is érzem, hogy mennyire nehéz így feltöltődnöm, program nélkül.
Milyen eseményekkel készül a baba-mama klub a tavaszi időszakban? Lesznek személyes találkozók is vagy online zajlik még minden?
Csak személyes találkozókban gondolkodunk. Április 23-24-én szülésélmény-feldolgozó műhely lesz Puroszné Nagy Magdolna dúla, perinatális szaktanácsadó és szülésfelkészítő vezetésével. Ez a program pontosan egy évet csúszott. Számomra ez egy nagyon fontos esemény, hiszen kevés terünk és lehetőségünk van a szülésünkkel foglalkozni, pedig óriási változást hoz az életünkbe a várandósság és a szülés, azok az órák pedig, amiket a vajúdással és a szüléssel töltünk, meghatározók, és sok esetben kihatnak a babával való kapcsolódásunkra, a viszonyunkra a párunkkal, de még az önmagunkhoz való hozzáállásunkra is. Nem mindegy, hogy mik történnek velünk ebben az időben/időszakban, és megfeledkezünk ezt komolyan venni. Ez egy jó lehetőség, hogy dolgozzunk magunkkal. Ez a csoport már betelt egyébként, de Magdival úgy beszéltük meg, hogy ha vannak még érdeklődők, akkor indítunk egy másik dátumon is feldolgozó műhelyt.
A másik nagyobb projektünk egy dúlaképzés szervezése, ez közös munka Balázs Vataščin Emesével, az oktató pedig Dézsi Réka, a DONA International által minősített dúla és tréner. Erre június közepén fog sor kerülni, még nincs meg a végleges dátum, de körvonalazódik a program is. Ez most a másik „szívügyem”, úgy látom, hogy szükség van a női támogatásra, de nem mindegy, hogy azt hogyan, milyen formában kapjuk meg. Ez egy szeretetteljes támogatás, egy teljes odafigyelés, odafordulás, ahol a középpontban a nő van. Sok oldalról lehet megközelíteni a szülésre való felkészülést, az egyik legfontosabb szerintem a lelki felkészülés, és ebben nagy segítségünkre lehet egy dúla, egy női segítő.
Ezek mellett szeretnénk idén nagyobb hangsúlyt fektetni a hordozásra, Ágival beszéltünk már arról, hogy talán a rendszeres klubtalálkozók jók lehetnének, mert most tényleg igény van már arra, hogy az anyukák is kapcsolódjanak, a hordozás pedig erre is jó, és persze közben lehet eszközöket próbálgatni szaktanácsadó segítségével.
A Kerekítő még az, amit „visszahoztunk”, a többit pedig még a jövőre bízzuk.
Mire lenne még szüksége a helyi édesanyáknak Magyarkanizsán? Elégedettek-e az önkormányzat családpolitikájával?
Magyarkanizsa tényleg egy családbarát község/közösség, a klub működését is támogatja az önkormányzat, ha jelezzük, hogy van rá igényünk. Szerintem nincs panasz a családpolitikára, de nem szeretnék mások nevében beszélni. Ezek valahogy nem szoktak témák lenni annyira az anyák között. Ami szerintem óriási hiány Vajdaságban (Szerbiában?), hogy nincs mód a szülési szabadság után félmunkaidőben visszamenni dolgozni – ha ezt valahogy meg tudnánk lépni a községben, szerintem az kiemelkedő eredmény lehetne.