A szabadkai Exspecto Mentálhigiéné Alapítvány Manó Kuckó baba-mama klubjának találkozóján Pavlovity Márta gyógy- és fejlesztőpedagógussal beszélgettünk a különféle készségekről, képességekről. A pedagógus arról számolt be, hogy milyen esetben kell a babát fejleszteni, mit kell és mit nem kell tenni az egészsége érdekében, mikor van szükség szakember segítségére, illetve a jó játékokról is beszélt.
— A motoros fejlődés az, amely „magával húzza”, és beindítja az összes működés fejlődését. Nem fejteném ki, hogy melyik hónapban mit és hogyan kell csinálnia a babának, ezt úgyis nyomon követik az orvosok, nagyon fontos viszont, hogy körülbelül öt hónapos korban a kisgyerekekkel már ölben ülve lehessen játszani. Már ekkortól alkalmazhatók a beszéd- vagy a mozgásfejlesztő játékok. A következő fontos szakasz a mászás, amely nyolc és tíz hónapos korra tehető. Ez több szempontból is fontos mozzanata a motoros mozgásfejlődésnek. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a mászás az idegrendszer olyan részeit hozza működésbe, amelyek nagyon fontosak az iskolakezdéskor — vallja a szakember.
Pavlovity Márta elmondta, hogy a beszédfejlődés szempontjából fontos a ringató mondókák dúdolása és ismételgetése, ez ugyanis a babával való kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen része.
— Ha a játéknak kölcsönös hatása van, akkor már viszonyról beszélhetünk. A kisbaba akkor tud igazán fejlődni, ha ennek a játéknak érzelmi viszonyulása is van. Ha a gyermekünk igényeire válaszolunk, akkor biztosan jó úton járunk, és már fejlesztésről beszélhetünk.
Akkortól szólhatunk fejlődésről, ha a kapcsolat kialakításakor már érezzük, hogy milyen igényei vannak a csemetének, és ki is tudjuk elégíteni azokat. Csak a saját gyerekünket figyeljük, és ne a szakirodalomban keressük a megoldást.
A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a manapság számtalan televíziós reklámban találkozhatunk színes, zenélő, a gyors fejlődés ígéretével kecsegtető játékok népszerűsítésével.
— Legyünk vele tisztában, hogy ezek a hirdetések csak a gyártók érdekeit képviselik, hiszen fejlesztő tulajdonsága bármilyen játéknak van, ha azt a megfelelő módon használjuk. Az a fontos, hogy játék közben érzelemdús kapcsolatot alakítsunk ki gyermekünkkel.
Bizonyos esetekben szakemberhez is fordulhatunk segítségért:
— Akkor kérjünk segítséget, amikor azt érzékeljük, hogy az elért eredmények hirtelen eltűntek, azaz a meglévő funkció egyszer csak visszaesett, eltűnt. Például ha a gyereknek egyévesen megindult a beszédfejlődése, azaz már szótagokat, szavakat használt a megfelelő módon, majd egyik napról a másikra mindez elmaradt, és a baba már nem beszélt tovább. Ilyenkor el kell gondolkodnunk rajta, hogy mi is történt. Általában a gyermekorvost, a gyermekpszichológust vagy a fejlesztőpedagógust kell felkeresni.
Némely elméletek szerint a formabedobós játékok nem fejlesztik, hanem gátolják a kreativitást.
— Ezeknek a játékoknak egészen más az értelmük, arra valók, hogy a gyermek koordinációját fejlesszék. A rajzfejlődés — noha különféle szakaszokat állapíthatunk meg — hároméves korban áll helyre igazán, amikor a gyerek már tud kört rajzolni, teljesen önállóan pedig 4-5 éves korban képes felismerhető alakzatokat rajzolni. Lényegtelen, hogy milyen színt vagy technikát alkalmaz, a lényeg, hogy ki tudjon bontakozni az előtte álló fehér papíron. A kifestős könyvek esetében a kicsinek a legegyszerűbb, legnagyobb alakzatokat adjuk, melyekkel a szem és a kéz koordinációja fejleszthető. A későbbiekben szorgalmazhatjuk az apróbb formákat. Ezek a könyvek fontosak, hiszen belőlük tanulja meg a gyerek, hogy minek hol van a határa — magyarázta a fejlesztőpedagógus.
Szerző: Lackó Varjú Sára, forrás: http://hetnap.rs/cikk/A-tudatos-fejlesztesert-16076.html
Fotó: web, exspecto.org.rs
