A méhnyakrák megelőzésének hetében járunk és ez alkalom arra, hogy emlékeztessük az olvasót: habár a méhnyakrák ellen már létezik védőoltás, ami az új generációt megmenthetné ettől a betegségtől, azt nem fedezi és biztosítja az országos egészségbiztosítási alap.

Amellett, hogy fontos folyamatosan emlékeztetni az államvezetést, hogy ennek a védőoltásnak mindenképp szerepelnie kellene a biztosító listáján, az embereket is tájékoztatni kell, hogy a rendszer működjön, erről beszélt Pataki Anna szociológus a Beszélgetések a koronavírus idején elnevezésű rendezvény keretében, tudósít a 021.rs portál.

Szerbiában átlagban naponta négy nő betegszik meg egy pedig meghal ebben a betegségben, tette közzé az adatokat a Tartományi Egészségügyi Titkárság.

A Vajdasági Közegészségügyi Intézet adatai szerint a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb megbetegedés a tartományban, ahol naponta egy nőnél diagnosztizálják, évente pedig több mint százan halnak bele ebbe a rosszindulatú megbetegedésbe. A Vajdasági Klinikai Központ egyébként az egyik legfelszereltebb a régióban, ami a méhnyakrák kezelést illeti, ugyanis a legfejlettebb brachyterápiás kezelést alkalmazzák, amelynek köszönhetően lerövidül a sugárkezelés időtartama és sokkal precízebben elvégezhető.

A méhnyakrák egyre fiatalabb nőknél is megjelenik, akik a legutolsó stádiumban fordulnak csak orvoshoz, amikor a túlélés esélye már nagyon kicsi.

Az idei méhnyakrák elleni küzdelem hetének a  mottója: Jobb megelőzni, mint gyógyítani – a méhnyakrák korai felismerése életet ment.

A Batut Intézet adatai szerint 2018-ban 1.057 új megbetegedést jegyeztek és 427 nő pedig belehalt ebbe a daganatos megbetegedésbe.

A méhnyakrák megelőzhető és gyógyítható, ezért rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a nők évente egy napot rászánjanak, és elmenjenek vizsgálatra, és elvégeztessék a PAPA-tesztet.

A méhnyakrák elleni vakcina kiskereskedelmi ára egyébként 100 euró körül mozog, s nagyon fontos lenne, hogy jogilag áthidalhatóvá váljon, hogy ez a védőoltás az állam terhére felvehető legyen. Egy megoldás lehetne, hogy a költségeket állják az önkormányzatok, de mivel nemzeti stratégia is van a rák elleni harccal szemben, ezért az sem kizárt, hogy az alap fedezze a költségeket, ha erre lenne hajlandóság.

A beszélgetésen elhangzott, egyszerűen nem engedhető meg, hogy a koronavírus-járvány miatt minden egyéb egészségmegőrző és preventive tevékenység a háttérbe szoruljon és a nők ne kapják meg a megfelelő ellátást.

Dr. Predrag Đurić járványügyi szakember kiemelte, hogy a megelőzési programokkal az a baj, hogy annak eredményei csak évtizedekkel később válnak láthatóvá, ezért sokszor az államvezetés arra ad csupán pénzt, aminek azonnal kézzelfogható eredménye van. Annak ellenére, hogy a megelőzés sokkal kevesebb pénzbe kerül, mint a gyógyítás.

Újvidéken a közelmúltban végeztek egy kísérleti projektumot, amelynek keretében 12 és 18 év közötti lányok vették fel a HPV elleni védőoltást. A fiatal lányok szülei nyitottak és értik az oltás fontosságát, de még mindig tapasztalható ellenállás is.

A minisztérium és a biztosító a 021.rs portál többszöri megkeresésére sem válaszolt a kérdésre, mikor tervezik a HPV elleni védőoltás felvételének népszerűsítését és mikor kerülhet az az állam terhére.

Nincs más megoldás, mint állandóan dolgozni azon, hogy a témát melegen tartsuk, mert másként nem fog megváltozni az a fekete statisztika, amely szerint Szerbiában minden évben 1600 új beteget jegyeznek és 500 nő beteg belehal abba a betegségbe, amely megelőzhető és jó eséllyel gyógyítható, ha időben diagnosztizálják.

Forrás: a 021.rs és a bebac.com nyomán

Fotó: Illusztráció