Az ígyszültem.hu oldalon láthatóvá szeretnék tenni a láthatatlant: azoknak a nőknek a tapasztalatait gyűjtik, akik az elmúlt tíz évben állami szülészeti ellátásban szültek Magyarországon. A noklapja.hu összefoglalója.

Mi történt?

Az Emma Egyesület és a K-Monitor felmérést indított, hogy térképre helyezze a magyar nők szülésélményeit. Az ígyszültem.hu oldalon már több ezer nő számolt be a magyarországi szülészeteken szerzett tapasztalatairól. Szeptember 20-ig még te is kitöltheted.

Miért fontos ez?

Magyarországon elmosódtak az állami és a magánellátás határai, ha szülészetről van szó. Sokan a hálapénz intézményét tartják a megújulás legnagyobb akadályának. Probléma továbbá, hogy nem egységesek a kórházi szülészeti protokollok, és egyáltalán nem átlátható a rendszer. Egy ilyen térkép láthatóvá teszi ezeket a problémákat és segít eligazodni a szülés előtt álló nőknek.

Hálapénz

A tavaly indított térképes felmérés szerint a magyarországi szülészeti ellátásban elterjedt orvos- és szülésznőfogadás és az ezzel összefüggő hálapénzfizetés szoros kölcsönhatásban van az ellátás minőségével – legalábbis azzal a reménnyel, hogy a hálapénzt fizető nő jobb ellátásban részesül.

„Az anyai tapasztalatokból és az olyan minőségi mutatókból, mint például az egyre növekvő császármetszési arányszám, azt látjuk, hogy változásra lenne szükség – de az általános szemléletváltás, a reformok egyik legnagyobb akadályának az orvosfogadással összenőtt hálapénzrendszert tartjuk.

A magyar nők több mint kétharmada tervez fogadott orvossal illetve szülésznővel szülni, ezért azt gondoljuk, hogy ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni” – vázolta a nőklapja.hu-nak Kremmer Sarolta, a K-monitor munkatársa.
Az egyesület 2018 októbere óta foglalkozik a szülészeti ellátáson belül a fizetett hálapénz jelenségével, a romániai Funky Citizens szervezettel és a magyar Emma Egyesülettel együttműködve. A hálapénzre a hétköznapi korrupció egyik formájaként tekintenek, és céljuk, hogy minél alaposabban feltérképezzék a szülészeti ellátásra gyakorolt hatásait. Az igyszultem.hu oldal segítségével láthatóvá szeretnék tenni a láthatatlant: az oldalon azoknak a nőknek a tapasztalatait gyűjtik, akik az elmúlt tíz évben szülészeti intézményben szültek.
Kremmer Sarolta szerint a közfinanszírozású kórházakban évek óta elmosódtak az állami és magánellátás határai, ha a terhesgondozásról, szülésről van szó: „szinte kimondatlan szabállyá vált, hogy a szülés után az orvosnak, sőt, a szülésznőnek, esetleg a csecsemős nővéreknek is jár a boríték. Mindez persze gyakran párosul előzetesen az adott szülész-nőgyógyász magánrendelőjében végzett, drága várandós gondozással is.”

Egy 2017-es tanulmányból mégis az derül ki, hogy azoknak a nőknek a szülése, akik fogadott szakemberekkel készülnek, gyakrabban kezdődik indítással és végződik császármetszéssel, gátmetszéssel. Azaz az ellátás minősége, ha az objektív, számszerűsíthető mutatókat nézzük, az ő esetükben rosszabb.

Holott legtöbben éppen a személyre szóló figyelem és a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság csökkentése miatt fordulnak fogadott orvoshoz, szülésznőhöz.
A jelenlegi modellben a kiszámíthatatlanságot az is fokozza, hogy kórházról kórházra más az ellátás menete, és a szakember szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a tavaly kihirdetett családbarát szülészeti irányelv sem hozott még változást ezen a téren. „Például, amíg egy kórházban támogatják a vajúdás alatti evést-ivást, szabad mozgást, előfordulhat, hogy néhány kilométerrel arrébb ilyesmire nincs lehetőség. Ugyanígy, valahol lehet vízben szülni, máshol csak dekorációs elem a kád. Van, ahol rutinszerű a gátmetszés először szülő nők esetében, máshol pedig a gátvédelem az alap. Napestig lehetne sorolni az ilyen példákat, a helyzetet tovább nehezíti, hogy az intézményeken belül orvosról orvosra is változik az átlagos ellátás menete. Így nem csoda, hogy az anyák megpróbálják az orvos- és szülésznőfogadáson keresztül minél inkább redukálni saját maguk és a kisbabáik részére a kiszámíthatatlanságot” – mondja Kremmer Sarolta.
Az eddig beérkezett válaszok alapján további problémának látják a transzparencia teljes hiányát is: ahogy az egyes kórházak protokollja sem ismert, úgy a szülészeti adatokat sem ismerhetik meg az anyák, azaz a tájékozódásban kizárólag a környezetükben már szült nők beszámolóira és az intézmények szakembereire támaszkodhatnak. Az igyszultem.hu éppen ezeket szeretné láthatóvá tenni. Azon túl, hogy egy kutatási eszköz, egy ismeretterjesztő, az átláthatóságot növelő felület is:

minden anonim kitöltés nyilvános az egyes kórházakat jelölő pontokra kattintva, így a szülés előtt álló nők elolvashatják a többiek tapasztalatait.

A 2020 tavaszán induló koronavírus fenekestül felforgatta az életünk: különösen igaz ez azokra a nőkre, akik a járványügyi korlátozások közepette szülték meg kisbabáikat. Sokan szembesültek azzal, hogy a várandósság alatt elképzelt körülmények nem valósulnak meg a szülés idején: a fogadott orvos, szülésznő jelenléte a legtöbb kórházban nem volt lehetséges, nem egy intézményben pedig a támogatást, biztonságot jelentő kísérők, apák jelenléte sem volt megengedett. Szeretnének többet tudni arról, hogy mit hozott magával ez a sajátos kihívásokkal teli időszak, ezért a 2020 szeptember 20-ig kitölthető kérdőívben kitérnek erre is.