A tejérzékenység tág fogalom: beszélhetünk laktóz intoleranciáról vagy tejfehérje-allergiáról. Mást-mást takar a kettő, még ha sokan össze is tévesztik őket. De mik is ezek, és mit tehetünk, ha kisbabánk érintett ebben?

Laktóz intolerancia

A laktózérzékenység nem allergiás reakció, hanem genetikailag meghatározott enzimhiány, mely emésztési problémához vezet, amely során a szervezet nem képes a tejcukor lebontására. Különböző életkorban jelentkezhet az öröklődés szerint. Betegségek után, antibiotikum szedést követően is jelentkezhet átmenetileg.  A laktózérzékenységet ma már igen könnyen lehet vizsgálni, és  kézben lehet tartani. Vannak laktáz enzim pótló készítmények,  illetve a legtöbb tejtermékből rendelkezésre áll laktóz-mentes változat is.

Tejfehérje allergia

A tejfehérje allergia már valóban egy szervezetben kiváltott immunreakciót takar, és újszülött kortól bármikor jelentkezhet. Ez a leggyakoribb gyermekkori ételallergia, amelyet többféle tünetből is felismerhetünk: a légúti- (asztma, köhögés, fulladás), a bőrön észrevehető (csalánkiütés, ekcéma) és az emésztőrendszerben jelentkező (puffadás, szélgörcsök, véres széklet, hasmenés) reakciók mind ilyenek.

Mivel  ezeket a tüneteket más is okozhatja, megjelenésükkor feltétlenül, forduljunk orvoshoz kivizsgálás céljából, mert ha nem fedezzük fel mielőbb a betegséget, az rontja a kicsi állapotát. A problémát a tehéntejben található fehérjék valamelyike okozza, mely a nem megfelelő táplálás során  jut a kicsi szervezetébe.

Ha biztos a diagnózis, feltétlenül el kell kerülni a továbbiakban a tejfehérjét. Gyermekorvosunkkal részletesen beszéljük meg a baba további táplálásának menetét. A tejmentes diéta igencsak szigorú: mindenféle tejterméket kerülnünk kell, és bizony meglepetéssel tapasztalhatjuk majd, mennyi mindenben van tejfehérje. Húskészítmények, pékáruk, italok, gyógyszerek, tápszerek és táplálékkiegészítők is tartalmazzák ezen összetevőt. Mindig vizsgáljuk meg a vásárolt élelmiszer címkéjét – szerencsére ma már kötelező kiemelten feltüntetni rajta az allergéneket.

Azonban nem lesz mindenhol ’tejfehérjeként’ jelölve az allergén, ugyanolyan hatással jár a tejsavó, a tejpor, a kazein, sőt az E478 vagy az E472 is. A legjobb, ha gyakori elnevezéseire rákeresünk interneten, és kinyomtatjuk, hogy mindig nálunk legyen a lista. Ne felejtsük el az összes olyan terméket is kerülni, melyre a ’tejet nyomokban tartalmazhat’ felirat került.

Szerencsére a gyermekek 80-85 százaléka jól betartott, szigorúan tejmentes diéta mellett 3 éves korára kinövi az allergiát. A tej és tejtermékek eliminálásával azonban jelentősen csökkenhet saját és gyermekünk kalcium- és fehérjebevitele, így ezeket mindenképp pótoljuk. Előbbire például a sóska, a káposzta, a petrezselyem, a brokkoli vagy a karfiol, utóbbira pedig a szárnyas húsok ideálisak.

Forrás: benu.hu