Nem létezik egy objektív osztályozási rendszer Szerbiában, ez a leggyengébb pontja a szerbiai oktatásügynek, derül ki Ivan Ivić, Ana Pešikan és Aleksandar Kostić tanulmányából, írja a Danas.
A szerzők kiemelik, hogy a kisérettségi tulajdonképpen az egyetlen független módja az osztályozásnak, ezért igencsak megkérdőjelezhető a valódi tudása az általános iskolásoknak.
“Az összesített eredmény alapján elmondható, hogy a kisérettségin elért eredmények nagyon alacsonyak, hiszen az elért pontszám, ha átlagot nézünk a megszerezhető 20-ból mindössze 11. Ez az első intő jel, hogy az általános iskolákban valami nem működik megfelelően. Ebből következik az is, hogy megkérdőjelezhető a továbbtanulás is, bármelyik középiskolában”, mondják a kutatók, akik a 2017/18, 2018/19. és 2019/20-as évek kisérettségi eredményeit vizsgálták.
Az eredmények alapján elmondható az is, hogy régiónként hatalmasak a különbségek, és hogy Szerbia 50-60 százaléka az átlag alatt teljesít.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a diákok 40-45 százaléka kitűnő bizonyítvánnyal zárja az évet, sőt, 14 százalékuk Vuk-diplomát is szerzett. A szakemberek szerint ezek a jegyek nem a valós tudást tükrözik és sürgősen szükség lenne egy új osztályozási módszer kidolgozására. Ezt szorgalmazza a tény is, hogy a PISA teszten a szerbiai diákok jóval az EU-s átlag alatt teljesítenek minden területen.
Ha mindezt években mérjük, a tizenöt éves gyerekeink legalább másfél évvel le vannak maradva nyugat-európai kortársaikhoz viszonyítva.
Ami a középiskolások eredményeit illeti, a legnagyobb tudással a gimnáziumi tanulók rendelkeznek, a hároméves szakközépiskolába járók eredményei pedig tulajdonképpen katasztrofálisak.
