A hét folyamán dől el, hogy a négynapos (november 11. és 14. között) őszi szünetet kibővítik-e, s a diákok kilenc napig maradhatnak otthon, ami azt jelentené, hogy november 6. és 14. között szünetelne az oktatás az egész országban, s a tanulók november 15-én, hétfőn térnének vissza az iskolapadba.

Branko Ružić, Szerbia oktatásügyi minisztere a Nova S portálnak elmondta, az iskolai szünet meghosszabbításáról a Köztársasági Válságtörzsnek kell döntenie, amely a hírek szerint a napokban összeül. Ružić azt is elmondta, hogy az általános és a középiskolákban dolgozó tanároknak a fele döntött úgy, hogy igényli a koronavírus elleni védőoltást, vagyis minden második tanár oltott.

Egy orvostól, aki a Köztársasági Válságtörzsnek is a tagja, arról értesültünk, hogy egy olyan javaslat is elhangzott, amely szerint legalább két hétre mindenkinek át kellene térnie az online oktatásra. Ön hogy látja, mennyire állunk közel ehhez?

– Az iskolai bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy november 1-től hat község középiskoláiban, Belgrádban, Vrnjačka Banján, Nišben, Kúlán, Veliko Gradištén és Szabácson kell alkalmazni a második oktatási modellt, vagyis a kombinálta. Az illetékesek javaslata, hogy ameddig csak lehet, a tantermi oktatást részesítsük előnyben, betartva a hatályos rendelkezéseket és szabályokat. Emellett, ahogy korábban is már szó volt róla, a Köztársasági Válságtörzs következő ülésén döntés születik majd az őszi szünet meghosszabbításáról.

A szakszervezet és az iskolaigazgatók az elmúlt időszakban többször is figyelmeztettek, hogy nincs elég tanár, akik képesek helyettesíteni a betegség miatt hiányzó kollégáikat. Mi a helyzet a gyakorlatban, zavartalanul folyik az oktatás?

– Az objektív körülmények arra késztettek bennünket, hogy előre elkészítsük a lehetséges megoldást több esetre is, annak ellenére, hogy az oktatásügyi minisztériumba nem érkeztek panaszok azzal kapcsolatban, hogy a hiányzó tanárok pótlását nem tudják megoldani. A minisztérium azt ajánlotta az iskolaigazgatóságoknak, hogy az egy önkormányzat területén működő intézmények egymás között cseréljenek információkat és alakítsanak ki egy adatbázist a szóba jöhető tanárokról, akik beugorhatnak, ha valaki megbetegszik.

Korábban szóba került a gyerekek és a tanárok tesztelése is. Erre van-e esély, és ha igen, akkor lehet-e már tudni, hogyan nézne ki?

– Az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban az oktatásügyi minisztérium nem illetékes, nem hozhatunk semmilyen döntést, mivel ezt a terület az egészségügyi intézmények hatáskörébe tartozik.

Két hónappal az úgynevezett szemafor modell életbe lépése után elégedett-e a tapasztaltakkal, és van-e esetleg valami olyan, amelyen változtatni kellene?

– Tény, hogy ez a rendszer, amely a helyzet követését és elemzését is magába foglalja, az iskolákban eredményes volt. Amíg így van, alkalmazni fogjuk. Láthattuk, hogy a korábbi időszakban az oktatási rendszer jelentős rugalmasságról tett tanúbizonyosságot, ami nagyon fontos a diákok oktatása és nevelése miatt.