A méhnyakrákkal ellentétben, amelyet szűréssel könnyen ellenőrizhetnek, védőoltással pedig meg is előzhető, a petefészekrák alatomosabb, hiszen a betegség korai stádiumában a tünetek nem specifikusak, és mire felfedezik a betegséget, akkor már a rák súlyosabb tüneteivel kerül a páciens az orvoshoz.
A megelőzésről és a betegség diagnosztizálásáról Dr. Cservenák Pétert kérdeztük, aki kiemelte, hogy ez a világnap azért is fontos, hogy felhívja a figyelmet a petefészekrákra, valamint a petefészek elváltozásaira, amelynek kezelésével megelőzhető a rák.

Néma gyilkosnak is hívják a petefészekrákot, ugyanis a méhnyakrákkal ellentétben, amely könnyen szűrhető, a petefészekrák nehezebben észrevehető, és valójában a rákos áttétek adják azokat a tüneteket, amelyeket vizsgálni szoktak. Sokáig lassan növekszik ez, mire tüneteket észlelhet a páciens, és amíg nem kezd el megnagyobbodni a petefészek, addig nincs áttét sem. Azonban előfordulhat az is, hogy már a kisebb elváltozások is súlyos áttétet képezhetnek, és már ebben a stádiumban agresszív lehet ez-tette hozzá a szülész-nőgyógyász. Mint mondta, a petefészken egyébként jelenhetnek meg különböző elváltozások is.

Tapintással nehezen szűrhető ez, hiszen a petefészek más okból is lehet nagyobb. Valamint, ha a hasfal nagyobb, és mivel Vajdaságban a túlsúly igen elterjedt, úgy ultrahangos vizsgálatnak kell a petefészkeket alávetni. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok azonban nem csak emiatt, de a méhnyakrák kapcsán is fontosak. Az elváltozások korai észrevétele ugyanis segíthet a megelőzésben. Az elváltozás nagysága, kinézete, vérellátásának meghatározása segíthet abban, hogy kiderüljön, hogy miről van szó. Megelőzni a petefészekrákot rendszeres szűréssel lehet, azonban fontos kiemelni, hogy ezt nem vírus idézi elő, hanem gyulladásos faktorok és az ösztrogén hatása, de örökletes is lehet, csak úgy, mint a mellrákra való hajlamosság női ágon. Amennyiben genetikai hajlamunk van erre az elváltozásra, úgy komolyan kell ezt venni, és vizsgálatokra járni, hiszen a petefészekrák fiatalabb korban agresszívebb-mondta lapunknak Dr. Cservenák Péter, aki kiemelte, hogy nem csak a fiatalokat érintheti ez.

Védőfaktor lehet a terhesség és a szoptatás is, ilyenkor ugyanis leáll a petefészek, nem termel ösztrogént, megpihen a petefészek, csökken a rákos hajlam. Általánosságban elmondható, hogy a petefészekrákban szenvedő átlag páciens nem szült, változó korban van, vagy annak a vége felé jár, és túlsúlyos. Ezek ugyanis mind olyan állapotok, amelyben túlteng az ösztrogén, ami pedig a sejteket osztódásra bírja-tette hozzá. Dr. Cservenák Péter azt is elmondta, hogy tévhit az, hogy a fogamzásgátló szerek, vagy éppen a mesterséges megtermékenyítés petefészekrák kialakuláshoz vezethet.

A fogamzásgátlószerek csökkentik a hormonszintet, ezért olyan állapotokra is használhatóak, amikor hormon túltengés van. Az is tévhit, hogy a mesterséges megtermékenyítés káros, itt sincs számottevő összefüggés a mesterséges megtermékenyítés és a petefészekrák kialakulása között, bár ez vita tárgyát képezi a szakmában. Hiszen ilyenkor többszörös ovulációt idéznek elő, több petesejtet érlelnek, és ezáltal több az ösztrogén is a nő testében, azonban, ha nincs veleszületett hajlam, akkor az sem törvényszerű, hogy kialakul a petefészekrák -fejtette ki az orvos.