Minden harmadik nő, aki gyermekvállalásra készül, munkanélküli Szerbiában, erről tanúskodnak a legújabb statisztikai adatok.

Azok a nők, akik több mint másfél évvel a teherbe esésük előtt már munka nélkül maradtak, nem számíthatnak a szülési szabadságuk alatt egyetlen dinár támogatásra sem, míg azok a nők, akik munkanélküli segélyre jogosultak, a szülési szabadság idején is kapják ezt a juttatást, nyilatkozta a Poslovi infostudnak Sarita Bradaš, a Demokrácia Központ Alapítvány kutatója.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2019-ben 24.375 édesanyának nem volt munkája a szülés pillanatában, 13.745 munkanélküli, 10.630 közülük pedig nem volt aktív semmilyen rendszerben. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik nő volt munkanélküli a szülés pillanatában.

Annak ellenére, hogy a családtámogatásról szóló törvényt módosították, hogy a munkanélkülieknek is járjon juttatás, többségük ezt nem kapja meg, mert erre csak azok jogosultak, akiknek a szülés előtti 18 hónapban voltak bevételeik, és amelyek után fizették az adót és a járulékokat. Egyébként nem jogosultak semmilyen juttatásra  a szülési szabadság alatt.

Azok viszont, akik munkanélküli segélyre jogosultak, még csak szerencséseknek sem mondhatják magukat, hiszen az a támogatás nem egy tisztességes összeg.

Vegyünk példának két várandóst, akik közül az egyik a szülését megelőzően 40 000 dinárt keresett 11 hónapon keresztül, a másikuk pedig ugyanennyit keresett, de csak 5 hónapon át volt munkaviszonyban. Az első édesanya 29.094 dinárt kap majd a szülési szabadság alatt, míg a második 13.225 dinárt, magyarázza Bradaš.
Jovana Ružičić, a Centar za mame alapítója hangsúlyozza, hogy a munkanélküli édesanyák helyzete nagyon nehéz, és az egyetlen támogatást, amit kaphatnak, ami minden édesanyának jár, az a szülői pótlék, az első, második, harmadik és negyedik gyermek után. Kivételt azok képeznek, ha olyan községben, városban élnek, ahol az önkormányzat külön támogatja a munkanélküli édesanyákat.

Jovana Ružičić hozzáteszi, az egyszeri pénzbeli támogatás nem tartós megoldás, hiszen legfeljebb egy-két hónapra elég a családnak, ha nincs állandó bevétel. A nőknek meg van kötve a kezük, hiszen kisbaba mellől nem tudnak visszamenni dolgozni, meg kell várniuk, hogy betöltse a 11 hónapot, hogy valamelyik bölcsőde befogadja. Emellett a félmunkaidős és otthonról végezhető munkák kínálata nagyon szegényes Szerbiában.

Annak ellenére, hogy a törvény előírja a félmunkaidős állás lehetőségét, a munkaadók nem szeretnek élni ezzel, inkább teljes munkaidős alkalmazottat keresnek.

Ördögi kör

Amennyiben a nő munkanélküli, sokkal kisebb az esélye annak, hogy gyermeke bekerülhessen a bölcsődébe, hiszen előnyt a dolgozó szülők gyermekei élveznek. Amennyiben nem tudja kire rábízni a gyermekét, nem tud munkát vállalni. Az iskoláskor előtti intézményekbe évente egy, legfeljebb két alkalommal lehet beíratni a gyermeket. Ráadásul egy-egy állásinterjú alkalmával az első kérdés lehet, van-e gyermeke, mekkora, dolgozik-e a férje és élnek-e a nagyszülők, magyarázzák a szakemberek.

Megoldás mégis létezik

Jovana Ružičić szerint megoldás mégis lenne erre a helyzetre, először is mindenki számára lehetővé kell tenni a bölcsődébe való beiratást. Mert a munkanélküli nők továbbra is munkanélküliek lesznek, ha nem adhatják be a gyereket intézménybe. Továbbá, adókedvezményt kellene adni azoknak a munkaadóknak, akik szülési szabadság után alkalmaznának nőket.

A nyilatkozók kiemelték, az adókedvezmények mellett minden nap dolgozni kell a nemi egyenjogúságért, hogy a nők ugyanolyan pozíciókon ugyanakkora fizetésért dolgozhassanak, mint a férfiak.

Fotó: Illusztráció