A gátmetszés a női testen végzett leggyakoribb, ugyanakkor leginkább vitatott szülés körüli sebészeti beavatkozás. 

 „A WHO 1996-ban gyakorlati kézikönyvet adott ki a normál lefolyású szülés ellátásáról. Megvizsgálta a leggyakrabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett, illetve azok ellen felmerülő bizonyítékokat, és ajánlásokat fogalmazott meg alkalmazásukra nézve. Az orvosi indok nélkül, rutinszerűen alkalmazott gátmetszést a bizonyítottan káros, megszüntetendő gyakorlatok közé sorolta, mivel a rutinszerűen alkalmazott gátmetszés nem védi sem az anyát, sem a magzatot a károsodástól, ellenben növeli a gátsérülés és más komplikációk fellépésének kockázatát, illetve azok súlyosságát. A gátmetszés végzése kizárólag váratlanul fellépő komplikáció, orvosi vészhelyzet esetén indokolt, a szülő nő tájékoztatását követően, helyi érzéstelenítés mellett, megfelelő higiéniás feltételek megteremtésével. Gátmetszést csak megfelelően képzett szakszemélyzet végezhet. Mindezeket figyelembe véve a gátmetszés elfogadható arányát 10% alatt határozták meg. Maga a gátmetszés is hordoz hátrányokat és kockázatokat: növeli a vérveszteséget, vérömlenyt okozhat, az esetek többségében a természetes gátrepedésnél súlyosabb sérülést okoz (súlyos gátrepedések például szinte kizárólag gátmetszés továbbterjedése nyomán keletkeznek), gyakran követi elhúzódó sebgyógyulás, növeli a sebfertőződés és a szülés után fellépő szexuális problémák kockázatát.”

(A szöveg teljes terjedelmében megtalálható a Születésház Egyesült honlapján: http://www.szuleteshaz.hu/gatmetszes-magyarorszagon/)

Gátvédelem. Hogyan? Miként?

A gát épsége leginkább a gátizomzat állapotától, és a szülésvezetés, szüléskísérés módjától függ. Ennek függvényében a gát épségének megóvásához is több tényező együttes megléte szükséges.

Életmód

Már a várandósságunk alatt sokat tehetünk a gát épségének megőrzéséért gátkímélő életmóddal és helyes tudati ráhangolódással. Fontos a testünkbe vetett bizalom és annak erősítése, hogy nem lesz szükség külső beavatkozásra ahhoz, hogy a kisbabánkat a világra hozzuk. A rendszeres testmozgás, a jóga vagy az intim torna a várandósság alatt is elengedhetetlen. A fehérjékben, vitaminokban és E-vitaminban gazdag ételek fogyasztása szintén hozzájárulnak a gát épségének megőrzéséhez. A málnalevél tea bizonyítottan lazító hatással bír a kismedencei izmokra, fogyasztása a 34-36. héttől javasolt. Emellett a rendszeres szexuális élet is edzésben tartja a gátizmokat.

A szabadon megválasztott vajúdási és szülő pozíciók, illetve a szabad mozgás jelentősége

A legtöbb nőnek szüksége van arra, hogy vajúdás közben testhelyzetet változtasson, és szabadon mozoghasson. Háborítatlan körülmények között szülő nők ösztönösen a függőleges testhelyzeteket veszik fel (guggolás, térdelés, állás vagy a négykézláb helyzeteket). A függőleges testhelyzet előnye a fekvővel szemben, hogy kedvezően használja ki a gravitációt (fekve a szülőcsatorna helyzete miatt a gravitációs erővel szemben kell nyomni), a baba jobban be tud illeszkedni a medencén való áthaladáshoz (a medence átmérője nagyobb guggoló vagy térdelő helyzetben), valamint zavartalan a vérkeringés az anya és a baba között (a baba súlya nem nehezedik az anya fő vérereire). Ha a nő szabadon mozoghat, „együtt dolgozhat a babával”, az elősegíti a baba leereszkedését és forgó mozgását, tehát magát a megszületést. A kórházi gyakorlatban általában háton fekve vagy az ún. „kőmetsző” pozícióban szülnek a nők (félig ülő helyzetben, felhúzott lábakkal). Ebben a pózban a gátizmok épségének megóvása nagyon nehéz feladat. A szülészeteken alkalmazott magas gátmetszési arány egyik fő oka a nem természetes szülő pozíció, amely sokkal több esetben teszi szükségszerűvé ezt a beavatkozást. Ez az, ami kulcsfontosságú a gátvédelem szempontjából, érdemes tehát érdeklődni az általunk választott szülészeten, hogy milyen alternatívákra lehet számítani az adott intézményben.

Szerző: Balázs Vataščin Emese, gyógytornász, jógaoktató, dúla