Jelenleg egy kifordított jogrendben élünk, amikor a hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) közötti kényes egyensúly még inkább kibillent. Hogy ez miként hat ki a mindennapi életünkre? Egy szigorú szabályok között mozgó 250 fős, politikai hovatartozást tekintve tarka testület (értsd a parlament) helyett a jóval kevesebb tagú kormány és az államfő voltaképpen komolyabb procedurális korlátok nélkül dönt a legalapvetőbb jogaink érvényesítésének a feltételeiről.
Sokat azt mondhatják, ez eddig sem volt másképp, hiszen a kormányfő, a parlamenti többség és a köztársasági elnök ugyanannak a pártnak a tagjai. Igen ám, de az alkotmány emberi és kisebbségjogi rendelkezései őket is kötik… a rendkívüli állapot kihirdetéséig. A rendkívüli állapotban ugyanis nem csak az fontos, ki és milyen módon hozza meg a szabályokat, hanem hogy a szabályok meghozatalakor az alkotmány korlátozó szerepe a minimálisra csökken. Ez sokkal több annál, mintsem, hogy esténként nem hagyhatjuk el az otthonunkat. Idetartozik, hogy dolgozhatunk-e, ha igen, meddig és milyen körülmények között, kap-e a gyerek védőoltást, milyen ütemben folyik a terhesgondozás, mely műtétek az elkerülhetetlenek, beadhatjuk-e a válókeresetet, folyósítják-e a szociális juttatásokat, stb.
2010 óta van alkalmam gyakorlatot tartani alkotmányjogból, amelynek része, értelemszerűen, a rendkívüli és a hadiállapotra vonatkozó alkotmányrendelkezések ismertetése is. A legmerészebb álmaiban sem gondoltam volna, hogy egyszer a gyakorlatnak gyakorlatias hasznosulása is lehet. Az elkövetkezőben néhány alapvető kérdést szeretnék tisztázni, amelyek voltaképpen valamennyi kormányintézkedésnek az alapját, keretét képezik.
- Mi számít rendkívüli állapotnak (a jogban)?
Dr. Beretka Katinka
Egy ismerősöm szerint egy csecsemővel és egy kisgyerekkel élni már eleve rendkívüli állapotnak minősül. És azt hiszem, ezzel sokan egyetérthetünk. A jog értelemszerűen azonban nem az egyén, hanem a társadalom egészének a szintjén határozza meg ezt az amúgy jogi kifejezést. Az alkotmány viszonylag egyszerűen fogalmaz: rendkívüli állapot az állam vagy az (állam)polgárok fennmaradását/megmaradását sújtó közveszély. Fontos, hogy ez a közvetlen, kivételes közveszély az egész országot fenyegeti és az élet valamennyi területének normális, szervezett funkcionálását sérti. Ilyen például az államcsíny, terrortámadás, egyes természeti katasztrófák és akár egy járvány.
- Van-e különbség a rendkívüli állapot és a rendkívüli helyzet között?
A rendkívüli állapottal (vanredno stanje) kapcsolatos legfőbb kérdéseket az alkotmány szabályozza (tehát a legfőbb jogi aktusunk), az egész országot érinti, és az adott szituáció súlyosságától függően akár az alapvető jogaink korlátozásával is járhat.
Rendkívüli helyzetről (vanredna situacija) akkor beszélünk, ha a lakosságot, az anyagi és kulturális javakat, illetve környezetet fenyegető katasztrófa vagy már bekövetkezett katasztrófa fennálló következményei oly mértékűek és intenzitásúak, hogy a kockázat vagy maguk a következmények elhárítása nem lehetséges az illetékes szervek és szolgálatok rendes működésével, hanem további erőbevetésre, intézkedések foganatosítására kényszerülnek. A rendkívüli helyzetet a város/község egészére vagy annak részére a polgármester hirdeti ki a helyi válságstáb javaslatára, de az egész országra is kihirdethető, ha közvetlen veszély fenyeget legalább két önkormányzatot, és a becslések szerint a veszély további terjedésével szükségessé válik Szerbia valamennyi kapacitásának igénybevétele a veszélyhelyzet megfékezésére. Általában kisebb fokú vészhelyzetről van szó, ami nem indokolja az alapvető emberi jogok korlátozását. Ilyen volt néhány éve az egyes vajdasági településeket sújtó hófúvás, vagy akár az évente visszatérő folyóáradások kérdése. És nem utolsó sorban a rendkívüli helyzetre vonatkozó rendelkezéseket törvény írja elő, tehát az idevágó szabályok egyszerű parlamenti eljárásban módosíthatóak, miközben a rendkívüli állapotot érintő alkotmányrendelkezések módosítását köztársasági népszavazáson is meg kell erősítenie a lakosságnak. Ez is mutatja a két jogintézmény súlya közötti lényeges különbséget.
- Milyen eljárásban kell kihirdetni a rendkívüli állapotot?
Ez a kérdés első olvasatra talán „jogászkodónak” tűnhet, azonban a különböző potenciális jogkorlátozások miatt egyáltalán nem mindegy, betartják-e az alkotmány idevágó rendelkezéseit. Az alkotmány viszonylag egyértelműen fogalmaz, már ami a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó eljárásrendet illeti. Rendkívüli állapotot a Népképviselőház (értsd parlament) hirdethet ki, melyet követően az alkotmánnyal garantált jogok korlátozására irányuló intézkedéseket írhat elő. Ha valamilyen okból kifolyólag a parlament nem tud összeülni, akkor a házelnök, a kormányelnök és a köztársasági elnök együttes döntésére van szükség.
Szerbiában az a különleges helyzet állt elő, hogy 2020. március 4-én a köztársasági elnök kiírta a parlamenti választásokat. Az eredeti terv szerint az önkormányzati, a tartományi és a parlamenti választásra is 2020. április 26-án került volna sor. A népképviselők mandátuma csak az újonnan megválasztott képviselők mandátumának megerősítését követően szűnik meg, tehát a Népképviselőház is meghozhatta volna a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó határozatot. Az eddigi parlamenti szokásjog szerint azonban a választások kiírása és az azok lebonyolítása közötti időszakban a parlament már nem ülésezik; bár ez magában még nem jelentené, hogy a parlament nem tud összeülni, és egy ilyen nagy horderejű döntést meghozni, mint a rendkívüli állapot kihirdetése.
- Meddig tart(hat) a rendkívüli állapot?
Az erre vonatkozó határozat 2020. március 15-én lépett hatályba a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő közzétételének a napján (29/2020. szám), és legtöbb 90 napig érvényes, amely ugyanennyi időre meghosszabbítható. Eszerint max. szűk három hónapra kell számítani, amely a körülményektől függően további három hónap lehet.
- Korlátozhatóak-e az alapvető jogaink a rendkívüli állapotra tekintettel?
Igen, de csak a szükséges mértékben. A szükségesség mértékének a felmérése a rendkívüli állapot idején a parlament, illetve a kormány diszkréciója alá esik. A jelenlegi állapotban Szerbiában, a sajtótájékoztatókon elhangzottak szerint a szakmai doktrína (járványügyi, orvosi gyakorlat) jelent egyfajta iránymutatást a kormány számára. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a korlátozó intézkedések semmilyen esetben sem vezethetnek hátrányos megkülönböztetéshez faj, nemi, nyelvi, vallási, nemzeti hovatartozás vagy társadalmi származás alapján. Mivel az alkotmány a kort per se nem említi, így lehetséges a 65 évnél idősebbek esetében eltérő módon szabályozni a mozgásszabadság korlátozását, illetve kivételt teremteni egyes személyek részére (pl. mezőgazdasági termelők, egyes munkavállalók).
- Melyik szervek korlátozhatják az emberi jogokat a rendkívüli állapot idején?
Ha a Népképviselőház nem tud összeülni, a kormány ún. rendeletekkel írhatja elő a korlátozó intézkedéseket, amelyet a köztársasági elnök kötelezően ellenjegyez. A fentiekben már szó volt róla, hogy valószínűleg milyen indíttatásból döntöttek a második változat mellett; bár az is igaz, hogy az alkotmány értelmében ez nem döntés kérdése. Csak ha nem tud összeülni a parlament, akkor jut ez a szerep a kormánynak.
- Meddig tarthatnak a korlátozások?
A korlátozás minden esetben megszűnik magának a rendkívüli állapotnak a megszűnésével. De itt is vannak persze kivételek. A kormány a korlátozó intézkedést tartalmazó rendeletet köteles a rendelet meghozatalától számítva 48 órán belül továbbítani a Népképviselőháznak megerősítés céljából, illetve amint a parlament összeülhet. Ellenkező esetben a kormányrendelet hatályát veszti a rendkívüli állapot kihirdetése után megtartott első parlamenti ülés kezdetét követő 24 órán belül. Ez tehát abban az esetben releváns rendelkezés, ha valamilyen okból kifolyólag a parlament mégis összeülne a rendkívüli állapot idején.
- Mely jogok sérthetetlenek még a rendkívüli állapot alatt is?
Legyen szó rendkívüli vagy hadiállapotról, az alkotmány tételesen felsorolja mely jogok/szabadságok/tilalmak tartoznak ebbe a csoportba. Ilyenek a méltóság és a személyiség szabad fejlődése, az élethez való jog, a testi és szellemi integritás sérthetetlensége (idetartozik pl. a kínzás tilalma, a beleegyezés nélküli orvosi vagy tudományos kísérletekben történő részvétel), a rabság és kényszermunka tilalma, a tisztességes eljáráshoz való jog, a szabadságától (jogszerűen) megfosztott személlyel szembeni intézkedések és a büntető jogban elvárt jogbiztonság, a jogi személyiséghez és állampolgársághoz való jog, a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadság, a nemzeti hovatartozás szabad megvallása, a faji, nemzeti és vallási gyűlöletszítás tilalma, a házasságkötés szabadsága és a házastársak közötti egyenrangúság, a szülésről történő döntéshozatal szabadsága, a gyermekjogok és a kényszerített (erőszakos) asszimiláció tilalma.
- Mely jogokat korlátozhatják a rendkívüli állapot alatt?
A helyzet jellegéből adódóan a parlament vagy a kormány a fenti sérthetetlen jogokon túl bármely más alkotmánnyal garantált jogot korlátozhat. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa: a szabadsághoz való jog, a jogorvoslathoz való jog (pl. fellebbezés), a mozgásszabadság, a levéltitok, a személyes adatok védelme, a médiaszabadság, a szólásszabadság, a tájékoztatáshoz való jog, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a munkával kapcsolatos jogok, az oktatáshoz való jog, egyetemi autonómia, stb. Az alkotmány értelmében ezen felül az egészségvédelemre, illetve az egészséges környezetre való jog, valamint a nemzeti kisebbségi jogok szintén korlátozhatóak.
Persze az emberi jogok kérdése igen érzékeny terület, különösen, ha az egyik jogot korlátozzák egy másik jog megóvása céljából.
Szerző: Dr. Beretka Katinka, jogász, egyetemi docens
