A mai nap folyamán találkoztam egy közeli barátommal, aki megosztotta velem egy facebook-on kapott képét. Neki is, és nekem is nagyon tetszett, így arra gondoltam, hogy ma ezt osztom meg Önökkel, hátha megérthetjük, miért is szeretnek a kisgyerekek macival, kisautóval, vagy anyagdarabbal (aminek különböző neveket adnak) aludni.
Talán sokkal nagyobb jelentőségű a számukra, mint azt gondolnánk. Olyat is hallok néha, hogy elveszik a gyerektől, mert már túl nagy, vagy nem viheti magával bizonyos helyekre. Ez sokkoló lehet a gyerekek számára, hiszen a maci az éjszaka folyamán akár hőssé is válhat! Vagy megnyugtatja őket az elnyűtt pelenkadarab.
A maci (vagy kiscica, kutyus, pelenka, stb.) az éjszaka folyamán valóban megmentheti gyermekük életét. Az álmokban, és a képzeletben is megjelennek olyan lények, szörnyek,amelyek megijesztik a gyerekeket. Nem arra gondolok, mikor egy előző nap látott “mese” negatív szereplője elevenedik fel, hanem a minden gyerekben benne levő félelemről. Még középiskolás koromban olvastam először -már gyerekpszichológusnak készülve- a Varázsos évek (Selma H. Fraiberg, Park Kiadó, 1995.) című könyvben, hogy a gyermekek álmában megjelennek boszorkányok, sárkányok, szörnyek, legyőzendő félelmetes lények. Ezen nem lehet változtatni azzal sem, hogy nem hallgatnak mesét, vagy legalábbis a félelmetes részeket kihagyják, vagy nem nézhetnek filmet, nem hallanak ijesztő történetet. Még ha az előbbiek megvalósítása lehetséges is lenne, a gyerekek életében megjelennek negatív szereplők. Miért ne jelenne, hiszen az életben is nagyon sok negatív dolog létezik, érzünk félelmet, dühöt, kétségbeesést. A lények ilyen tényezőket tudnak megeleveníteni szimbolikus formában. Például nehéz időszakot él át, mert várható egy kistestvér, aki “elbitorolja trónját”, és máris megjelenik egy sárkány, aki harcol a királyfival. Óvodás korban jellemzően felmerülnek félelmek, amik tulajdonképpen a fejlődését jelzik, kezd reálisabban látni (“a nagy világban milyen kicsit vagyok”). No ilyenkor jönnek az “átmeneti tárgyak”, azaz a fent már említett kedvencek, amiket alváskor, ismeretlen helyen, vagy csak úgy, szeretnek maguknál hordani a gyerekek.
Mit is jelképez az átmeneti tárgy?
Abban az időszakban jelenik meg, amikor a csecsemő kezd leválni édesanyjáról, kezdi észlelni, hogy ő is autonóm lény, és néha nélkülöznie kell édesanyját, gondozóját. Szóval a nyolchónapos szorongás megjelenésekor, mikor a gyerek egyedül hagyásától való félelmében szinte mindig anyjával, gondozójával akarna lenni, jól jöhet egy ilyen átmeneti tárgy. Úgy működik számára, mintha az a maci (vagy bármi egyéb) átvenné az anya “lelkét”, helyettesíteni tudná. Freud szavaival élve “áthelyezi a libidóját” a tárgyra, mintha onnan kapna ideiglenes megnyugtatást. Látják, ezért ilyen fontos a babáknak, kisgyerekeknek, nagyobb gyerekeknek ez a tárgy. Mikor egyedül vannak, arra emlékezteti őket, hogy nincsenek egyedül, van szülőjük, szüleik, aki(k) megvédik, vigyáznak rá. Hasonló szerepe van a cuminak, ujjszopásnak is. Mindegyik segíti a nyugalmukat, oldja a szorongásukat. Nem túl praktikus ettől a biztonságérzettől megfosztani őket.
Az eddig írtak során egyre tisztázódik, hogy mit is jelent a gyerekeknek a “macihős”, és miért is fogott meg ennyire a bejegyzést indító kép. Egyszerre mutatja meg a gyerekek félelemeit, “sárkányait”, és a biztonságot nyújtó macit, “átmeneti tárgyat”, amely megvédi a feszültségtől, félelemtől az éjszaka folyamán. Figyeljék meg, hogy gyermekeiknek mi ad nyugalmat, mi segít nekik a szorongató helyzetben. Tegyék Önök is egyszerűbbé számukra a félelmetes éjszakát és az átláthatatlan nappalt azzal, hogy mikor nincsenek velük, mellettük lehessen ez a kedvenc tárgy.
Forrás: csaladinapkozi.com/ gyermekmosoly.wordpress.com