Szerbiában minden harmadik tizenöt éves funkcionálisan analfabéta, mivel a tanultakat nem tudja a gyakorlatban alkalmazni – derült ki a legutóbbi PISA felmérésből. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett gyerekek harmada nem tudja elmesélni, miről olvasott, írja a Euronews.

Nem csak a serdülők, de a felnőttek íráskészsége sincs kimagasló szinten Szerbiában, továbbá a különféle iskolai végzettségek eloszlási arányait is van még hová fejleszteni. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint Szerbiában a lakosság 2,68 százalékának nem volt semmiféle iskolai végzettsége, a lakosság 11 százaléka kevesebb, mint nyolc általánost végzett, 20,76 százaléka befejezett alapfokú oktatással rendelkezett. Tehát a lakosság valamivel több, mint egyharmadát, azaz 34,44 százalékát a legfeljebb általános iskolát végzettek teszik ki.

“Nem értjük, hogy mennyire fontos, hogy egy diák alkalmazható tudást hozzon haza az iskolából. Ez nem csak a tanárokon múlik, hanem főképp az oktatási rendszeren, ami nem problémamegoldásra tanítja a diákjainkat, csupán túlterheli őket reproduktív tudással” – mondja Željana Radojičić- Lukić tanárnő.

A tanulók tudása egyre alacsonyabb szinteken van, ami az osztályzatok nem igen látszik meg, mivel a nyolcadik osztály végén a diákok 14 százaléka kap Vuk-diplomát, illetve 45 százalékuk kiváló eredménnyel zárja az elemi iskolát.

“Könnyű Vuk-diplomásnak lenni, mivel az a fontos, hogy felmondja a diák a Pitagorasz tételt, ám, hogy alkalmazni tudja-e, az sokszor mellékes” – mondja a tanárnő.

Annak ellenére, hogy a tankönyvek és a tantárgyak nevei időről időre változnak, az oktatás minőségében nincs lényegi változás. Ahhoz komoly reformokra és szakértőkre lenne szükség.

“Nagy fenntartásaim vannak a reformokkal kapcsolatban, nem látom, hogy ilyeneket végrehajtanának, ettől sokkal jobb megoldás az, amit 2012-ben felajánlottunk, ami valójában egy, az oktatás feltételeit és hosszútávú céljait meghatározó stratégia volt, ami szerint az oktatás alapiránya megmaradna, amibe új dolgokat, új módszereket, mint például a digitalizációt is be kellene vezetni” – mondta Ivan Ivić professzor.

Dragica Pavlović, a Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Tanszékének professzora szerint az írástudás alacsony szintjének okait a rendszerben kell keresni.

“Ha megnézzük, hogyan és mire kapnak osztályzatokat a tanulók az iskolában, minden világos. A PISA-felmérések alaptézise, hogy a tudás okkal van, annak célja kell, hogy legyen, és azt hosszútávon kell tudni alkalmazni. Ezzel szemben az iskolákban egyszeri alkalomra kell a tudás, a jegyszerzésig” – mondta Pavlović az Euronews Serbia riporterének, és emlékeztetett, hogy a PISA teszteken a szerbiai diákok tradicionálisan rosszul teljesítenek.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a nemzetközi, összehasonlító felmérések jó indikátorai annak, hogy valami nincs rendben az oktatási rendszerrel, és hogy mielőbbi változtatásra van szükség.

A szakértők a jövő évi tesztelés alkalmával sem várnak jobb eredményeket, mivel a koronavírus okozta oktatási modellváltás miatt az így sem sziporkázó oktatási rendszer drasztikus károkat szenvedett.