E
Ectopic pregnancy – lásd Méhen kívüli terhesség
Egészségügyi kaparás – lásd Méhkaparás
Egészségügyi küretműtét – lásd Méhkaparás
Ejaculatio – lásd Ejakuláció
Ejaculatio praecox – korai magömlés, mely bekövetkezhet a pénisz hüvelybe vezetése előtt, a szeméremajkak ingerlésére vagy közvetlen a behatolás után. Ez az állapot lehetetlenné teszi a nő kielégülését, mert nem jut idő a hüvely belső ingerlésére. Az állapot oka csaknem mindig lelki eredetű, megoldására alkalmas módszer a pszichoterápia.
Ejakuláció (ejaculatio) – magömlés. Az ondó kilövellése a hímvesszőn keresztül az orgazmus ideje alatt. Az orgazmus csúcsán a péniszből ritmikus összehúzódás mellett néhány milliliter ondó lövell ki. A spermiumok az ondóváladékban (és annak segítségével) jutnak el a megtermékenyítés helyére, a petefészket és a méhet összekötő tubába.
Eklampszia – rángógörcs-roham. Egymást követő, gyakran eszmélet-vesztéssel kísért görcsrohamok, gyakoriak a terhességi toxémiának nevezett állapotban.
Elektrodiatermia – lásd Diatermia
Előesés (protrúzió, előreesés) – egy szerv vagy szervrész kimozdulása eredeti helyéről, helyzetéből. A jelenség oka lehet az, hogy a szervet tartó szalagok meglazulnak, vagy egyéb támasztó testrészek képtelenek a tartó funkció kifejtésére. Gyakori a méh és a végbél előesése. A szerv kicsúszása erős fájdalommal járhat, és akadályozhatja a szerv szokásos működését. Általában sebészeti beavatkozást igényel.
Előreesés – lásd Előesés
Először szülő nő (primipara) – az első gyermekét világra hozó asszony. Az első gyermek megszülése általában sokkal megterhelőbb, mint az utána következő gyermekeké.
Embrió (ébrény) – így nevezik a terhesség első három hónapjában az anya méhében növekvő emberi lényt. A terhesség negyedik hónapjától kezdve az embriót magzatnak hívják. Az embrió (ébrény) és a magzat között nem annyira az idő, hanem a fejlődéstani állapot jelenti a határt, ugyanis a harmadik hónap végéig kialakul a test és a belső szervek végleges formája, majd ettől kezdve a születésig már csak növekedés van.
Embriopátia – azon betegségek összefoglaló neve, melyek a méhen belüli élet első három hónapjában, vagyis az embrionális korban jelentkeznek.
Emlő-helyreállítás (rekonstrukció) – az emlőeltávolítás (mastectomia) után műtéti eljárással újra kialakítják az emlő formáját.
Emlőbimbó váladék – az emlőbimbóból jövő folyadék.
Emlőmegtartó műtét – a műtét során csak az emlőrákot távolítják el és nem az egész emlőt. Az emlőmegtartó műtétek közé tartozik a lumpectomia (a daganat eltávolítása), a quadrantectomia (az emlő egyik negyedének eltávolítása), és a szegmentális mastectomia. Utóbbi esetében a daganatot, a daganat körüli emlőszövet egy részét valamint a daganat alatti mellizmok egy rétegét távolítják el.
Emlőrák (mamma-karcinóma) – az emlő rosszindulatú daganata. Leggyakrabban a 40-50 éves kor között fordul elő. Kiindulási helye lehet az emlő bőre, illetve a tejutak vagy a tejmirigyek hámja. A bőrből kiinduló daganat többnyire a bimbóudvar területén jelentkezik ekcémaszerű tünetekkel. A tejutak vagy a tejmirigyek rosszindulatú daganatának első jele az emlőben kitapintható göb vagy az emlő bőrének kis behúzódása az elváltozás felett. Az emlő tapintásos- és röntgenvizsgálata (mammográfia) már a kezdeti elváltozásokat is kimutatja. Ezért fontos az önvizsgálat és a rendszeresen rákszűrés. Az elváltozás gyakoribb nőkön, de a ritka férfiemlő-rák sokkal rosszabb indulatú.
Endocervicalis küret – a méhnyak nyákos hártyájának kikaparása kanál alakú eszközzel, amelyet küret kanálnak neveznek.
Endometriózis (endometriosis) – a méhtest nyálkahártyájával azonos szövet (endometrium) rendellenes jelenléte más szervekben. A nyálkahártyarészek leggyakrabban a petevezetékekre, a petefészkekre, a méhszalagokra, a végbél és a méh közötti (Douglas-féle) üregbe, a húgyhólyagra, a belek és a végbél nyálkahártyáján alakulnak ki, de előfordulhat a köldökben is. A felsorolt esetekben külső endometriózisról beszélünk. Belső endometriózisnál a méh izomzatában található méhnyálkahártya-részlet. A rendellenesen elhelyezkedő szövetrészek ugyanúgy követik a menstruációs ciklust, mint a méh, emiatt gyulladásokat okoznak, amelyek olyan összenövésekkel, hegesedéssel gyógyulnak, amelyek gátolják vagy megváltoztatják a szervek normális működését. Általában a 25-40 éves kor között jelentkezik és a menopauza alatt tűnik el. Legkomolyabb szövődménye a meddőség.
endometriózis bővebben
Endometritisz – méhnyálkahártya gyulladás. A méhtestet bélelő nyálkahártya általában fertőzéses eredetű gyulladása.
Endometrium – lásd Méhnyálkahártya
Endoszkópia – olyan vizsgálati eljárás, amely során egy vékony, fényforrással ellátott hajlékony csövet (endoszkópot) a testnyílásokon bevezetve az orvos betekint az üreges szervekbe vagy a testüregekbe (has, mellkas).
Enzim – olyan fehérje, amely kémiai folyamatokban katalizátorként működik.
EPH-gestosis – lásd Preeclampsia
Epidermoid carcinoma – lásd Laphámrák
Epididimys – mellékhere
Epididymitis – mellékhere-gyulladás
Episiotomia (epis., episiotomy, epiziotómia) – gátmetszés. A szülés utolsó szakaszában érzéstelenités mellett a gátat ollóval jobb oldalon vagy középen (centrális epiziotomia) 2-3 cmen átmetszik a sérülések elkerülése és a szülés megkönnyitése, meggyorsitása céljából, Felszivódó varrattal ellátva gyorsan gyógyul. Sokan erőteljesen ellenzik és mindent elkövetnek, hogy ne történjen gátmetszés. Bizonyos esetekben elkerülhetetlen (pl.koraszülés, medencevégü szülés, vákum szülés esetén). A gát szerkezete, a szülés és a méhtevékenység dinamikája, valamint a magzat mérete és állapota alapján döntünk a szükségességéről. Az ellenzők a gát intaktságának megtartására hivatkoznak, holott a bőr intaktsága egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mélyizmok és a kötőszövet nem sérül, esetleg sokkal jobban sérül, bevérzik ép felszines bör mellett, mint az irányitott és könnyen reparálható éles szélü gátmetszési seb esetén. A mély rejtett sérülés ellátása nehezebb (ha egyáltalán észre veszik) és sokkal több heggel és károsodással gyógyul.
Epis-sut – lásd Epiziotomia sutura
Epiziotomia sutura (Epis-sut) – gátmetszés és gátvarrás a szülésleírásban
Erekció (merevedés) – a pénisz szexuális izgalomra történő megkeményedése, megnovekedése, amely révén alkalmassá válik a közösülésre, a hüvelybe való behatolásra.
Erektilis diszfunkció (merevedési zavar) – a hímvessző szexuális aktushoz szükséges merevedése nem jön létre, nem kellő fokú, vagy nem tart kellő ideig. Ennek hátterében elsősorban a péniszt ellátó idegek és erek károsodása, illetve a férfi nemi hormon csökkenő szintje állhat. A merevedési zavart ma már egyértelműen a szív- és érrendszeri betegségek egyik „jósló” tünetének tartják. A merevedési zavarral orvoshoz forduló férfiak között gyakran derül fény addig nem ismert cukorbetegségre, magas vérnyomásra vagy emelkedett koleszterinszintre. Az erektilis diszfunkció kezelésére ma már korszerű, szájon át szedhető készítmények állnak rendelkezésünkre. Amennyiben a tablettás kezelés hatékonysága nem megfelelő, injekciós terápia és protézis beültetése jöhet szóba.
Erényöv – fémből készült rácsos szerkezet, mely a nő csípőjére és lába közé lakattal felerősítve megakadályozta, hogy közösülhessenek a férfiakkal. Az eszközt a középkorban a gazdagabb férjek – hosszabb távollétük esetén- alkalmazták feleségükön, hogy azok nehogy hűtlenek legyenek hozzájuk.
Erogén zóna – a test azon területei, amelyek ingerlése kellemes, és fokozza a szexuális vágyat, a nemi izgalmat. Minden embernek vannak olyan területek a testén, amelynek ingerlése, simogatása, csókolgatása különösen erős szexuális ingert jelent számukra. Ilyen lehet pl. a nemi szervek területe, mellbimbó, ajkak, fül, has, végbéltájék.
Exhibicionizmus – a szexuális perverzió, a nemi eltévelyedés viszonylag gyakori formája, amikor egy férfi vagy gyerekek előtt („cukros bácsi”), vagy felnőtt nők számára („mutogatós bácsi”) közszemlére teszi péniszét. Ezt a cselekedetet a törvény is bünteti.
Extrauterin graviditás – lásd Méhen kívüli terhesség
É
Ébrény – lásd Embrió
Érintettlenség – lásd Szüzesség
