Nagy a csábítás, hogy a manapság minden kábeltévéhálózatban megjelent baba-csatornák elé leültessük néha a kicsiket. A legfontosabb érv az szokott lenni, hogy ez leköti őket, tetszik nekik és “különben sem árthat, hiszen babáknak van”. Nos, sajnos árthat – ez derült ki a közelmúltban több kutatásból is.

A gyermek agya 2 éves korig több, mint kétszeresére nő. Ezalatt az idő alatt alakulnak ki benne azok a idegsejt-kapcsolatok, amik a későbbi gondolkodást befolyásolják. Amikor a baba játszik, akkor sokféle inger éri: látja a játékot, nyúl érte, hallja a hangját, ahogy hozzáér, érzi a fogását, ő maga is mozog közben, sőt a játékkal kapcsolatban még érzelmei is vannak. Bármilyen élmény éri a kicsit számtalan úgynevezett szinapszis, azaz idegsejt-kapcsolat alakul ki az agyában. Minél több és minél összetettebb szinapszis alakul ki 2 éves korig, annál okosabb lesz a kicsi. Amikor azonban tévét néz, kevesebb inger éri, hiszen csak képet lát és hangot hall, tehát nem lesznek elég összetettek azok az idegsejt-kapcsolatok, amik kialakulnak.

A legjobb és legösszetettebb kapcsolatok akkor alakulnak ki, ha az édesanyjával játszik a baba, hiszen ilyenkor nemcsak élményei, hanem érzelmei is vannak, ezen belül is főként a mozgásos játékok a jók, amikor egyszerre érik érzelmi, szellemi és mozgásos ingerek. Ezt a megközelítést egy Spitzer nevű német kutató írta le 2005-ben.

A televízió emellett megterheli a gyermek idegrendszerét, mivel a mindennapi életnél sokkal több ingert hordoz, ez pedig kihatással van a későbbi tanulási képességekre is. Egy szintén német kutatók által végzett, 10.000 gyermeket vizsgáló felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik 3 éves kor alatt napi 3 óránál többet töltöttek a televízió előtt, kevésbé helyesen beszéltek, kisebb a szókincsük és gyengébben teljesítettek olvasási, szövegértési feladatokban.

Emellett az idegrendszer túlterheltsége alvászavarokhoz, nyugtalansághoz is vezethet.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne nézzen mesét a kicsi, hiszen a televíziózás, a filmes kultúra manapság már a mindennapok része, azonban néhány alapszabályt mindenképpen be kell tartani:
– Semmiképpen ne nézzen tévét az 1 év alatti gyermek,
– 1 éves kor felett naponta 4-5 alkalommal rövid 6-8 perces meséket lehet nézni, de együtt, a szülővel közösen,
– 2-3 éves korban ez már kicsit emelkedhet, de 3 éves korig legyen túlsúlyban a rövid, legfeljebb 10 perces mesék aránya és a közös mesenézés,
– 3 éves kor felett se nézzen napi 1-2 óránál hosszabban mesét a gyermek, részesítsük előnyben az egyéb önálló elfoglaltságokat a gyermek lefoglalására, és minden nap legyen mozgásos program valamint közös játék a gyermek napirendjében.

Szerző: Vida Ágnes

Forrás: kismamablog.hu

Fotó: https://www.babycentre.co.uk/b25030852/im-not-ashamed-my-baby-watches-tv