Változások a terhesgondozásban Magyarországon: erősödik a szülésznők és védőnők szerepe, nincs több AFP

Július elsejétől a szülésznő is végezheti a terhesgondozást, a védőnők szerepe is erősödik, emellett megszűnt a kötelező AFP-vizsgálat is. Mit jelent mindez a kismamák számára?

Az emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint július elsejétől az alacsony kockázatú terhességeknél szülésznők végezhetik a várandósgondozást, és a védőnők szerepe is hangsúlyosabbá válik.

Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.

A szülésznők önállóan végezhetik például a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat. Emellett az ő dolguk lesz a problémamentesnek gondolt terhességeknél felismerni, ha mégis veszélyeztetettségről vagy szövődményről van szó.

Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, közben tájékozódik a szociális körülményeiről is, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a szoptatáshoz. A gyermek megszületése után a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy az anya részt vett a várandósgondozásban, ami a szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.

A miniszteri rendelet szerint kikerül az eddigi kötelező vizsgálatok köréből az úgynevezett AFP- (alfa-fetoprotein) vizsgálat (az anyai vérszérum AFP-koncentrációja alapján következtetnek rendellenességekre terhesség 16-21. hete között). Ez a vizsgálat az 1970-es évektől van jelen a magyar gyakorlatban, hatékonyságát azonban szakmai körökben sokan megkérdőjelezték, így július elsejétől már nem lesz kötelező.

Forrás: babanet.hu