Szél Jankó és a kiscsalád — arról, hogy bizony Vajdaságban is születnek mesék és belőlük könyvek

Toma Viktória Szél Jankó és a kiscsalád című kötete a nyár elején jelent meg a Forum Kiadó gondozásában. A könyv mellé, amelyet mindössze 400 dináros áron lehet megvásárolni, egy CD-lemez is jár, amelyen szerepel Szél Jankó dala is. A meséskönyvről a szerzővel, Toma Viktóriával beszélgettünk.

Babamama: A Szél Jankó mesék, ha jól tudom, egy kicsit a ti családotok történetei is, mindenkiből tartalmaz egy kis szeletet. Hogyan keletkeztek ezek a mesék?
Minden családban élnek, és generációkon keresztül szájról-szájra vándorolnak hosszabb-rövidebb történetek, családi mendemondák, tréfás helyzetek. Így a mi családunkban is számos olyan történet van, amely egy-egy mesének a csíráját, ötletét, magját rejti magában. Egy-egy mese kiindulópontjai általában egyszerű élethelyzetek, ugyanúgy a mesehősök, a kiscsalád tagjai is magukban hordozzák a mi családunk tagjainak jellemvonásait. Persze a szereplők és a történetek nem felelnek meg a valóságnak, pedig azok, akik személyesen ismernek bennünket, a mesékben a valóságot keresik, bennünket keresnek. Ez azt hiszem természetes, hiszen a főszereplők, a gyerekek a mesék mozgatórugói, és az ő jellemeiket valóban saját három kisgyermekem ihlette… Sok történetet legidősebb kislányommal közösen, sőt a nagymami közreműködésével, vagy régebbi “családi mesék” alapján alakítottunk, míg meg nem született a végleges verzió.
Babamama: Szél Jankó egy általad kitalált figura, merítetted valakiből? Hogyan kelt életre?
A legidősebb kislányom, Regina és kedvenc játékszere, Szél Jankó, mai napig elválaszthatatlan társak. Regina Szél Jankója azonban egy teljességgel megfoghatatlan, titokzatos figura, ezért a mesebeli Szél Jankót azért valahogy formába kellett önteni, ki kellett találni. Regi rengeteget beszélget Szél Jankóval, innen ered az ő figurája: valaki, akire a gyerekek számíthatnak, aki segít nekik megoldani bizonyos problémákat, de egyben mulatságos, vicces, bolondos, és abszolút gyerekpárti. Sokat lehet tőle tanulni, de csinál nagy butaságokat is, nem olyan “tökéletes”, mint a felnőttek. Egy nagy világutazó, akinek bölcsessége gyermeki bolondosságában rejlik. szeljanko
Babamama: A meséknek egyfajta nevelő célzatuk is van?
Van bennük egy kis nevelői célzat, nem tagadom, de igyekeztem a meséknek ezt az oldalát nem előtérbe helyezni. Eleget neveljük a gyerekeket egész álló nap, ne legyen a mese mindenáron, erővel okító, inkább legyen felszabadulás, szülőnek, gyereknek egyaránt. Ilyen például a Pizsama Manós mese, amikor Szél Jankó megmenti a gyerekeket a Pizsama Manótól. A mese alapötlete persze a túl hosszúra nyúlt reggeli pizsamáskodásból eredt, de végül olyan izgalmas, fordulatokkal, meglepetésekkel teli mese kerekedett belőle, amely már nem csak erről szól, hanem a kölcsönös bizalomról, hogy Szél Jankó vajon lódít-e a gyerekeknek, vagy sem? Ha megbántják megbocsát-e kis védenceinek? Hogyan viselkedik Zsüni és Bőszi vészhelyzetben, stb?
Babamama: Ha jól tudom csaknem egy év telt el a kézirat átadása és a könyv elkészülte között, s ha jól tudom, lesz folytatás. Mikorra várható?
Valóban, egy év telt el, de amennyire én tudom, ez egyáltalán nem ritkaság, minden szerzőnek türelemmel kell lennie a kiadó felé, hacsak ő maga már nem világhírű. Nekem ez az első könyvem, és az a tapasztalatom, hogy egy ekkora értékre akár évekig is érdemes várni, kivárni, hiszen a mese, az üzenet, a vidámság, amit a kis olvasók vagy hallgató közönség megkap Szél Jankó által, óriási kincs, amelynek birtokába jutottam. Illetve jutottunk, hiszen Bicskei Anikóval közösen gondolkodtunk az első köteten is, ő illusztrálta a meséket, és a folytatást is közösen tervezzük, de mivel az első könyvvel is csupán ősztől indulunk vajdasági körútra óvodákba és iskolákba, talán kicsit még korai lenne a második kötetről beszélni… Annyit elmondhatok, hogy Szél Jankós történetekből van még bőven, és ha megismerik és megszeretik őt a gyerekek, biztosan folytatódni fognak a kalandok a kiscsaláddal.
Babamama: A kötetet cd-lemezzel együtt lehet megvásárolni. Kicsit kedvezni szerettetek volna a modern technika rabjainak is?
A hangoskönyv egyrészt könnyítés a szülők számára, akiknek nincs mindig idejük mesét olvasni, másrészt, különleges élményt igyekeztünk szerezni azzal, hogy a meséket Elor Emina színésznő és jómagam olvastuk fel, és némileg illusztráltuk is, hogy még élvezetesebbé tegyük a meséket. Másrészt pedig a CD-n szerepel egy Szél Jankós dal is, melynek a zenéjét Pálfi Ervin és Kucsera Géza szerezték, Pámer Csilla énekel. Szerintem egy igazán egyedülálló dolog, hogy egy eredeti, vajdasági mesefigurához eredeti zene párosul, sem a mesékben, sem a zenében nincsenek kölcsönvett elemek, nincsenek ollózott illusztrációk és verssorok, Szél Jankó a maga nemében páratlan.

Babamama: Hány éves gyermekeknek ajánlod a könyvet?
A meséket 5-7 éves gyerekeknek szántam, habár az én kisfiam négy éves, és egyre jobban lekötik az ő figyelmét is a történetek… Egyébként pedig néhány felnőttől is kaptam pozitív visszajelzést, úgyhogy… ki tudja?
Babamama: Miért fontos véleményed szerint a mese a gyermek életében?
A mesében lehetséges ami a valóságban nem, a gyermek amellett, hogy mesehallgatás közben dolgozik saját kis fantázia-világának a kiépítésén, megtanul bizonyos az életben is alkalmazható általános szabályokat, ugyanakkor szerintem a mese útján igenis megtanulja, mi a különbség a valóság és a képzelet között. Itt vonható éles határvonal pl. a rajzfilm és a mese között, hiszen a rajzfilm megjeleníti a képzeletet, ezért nem különíthető el olyan egyértelműen a valóságtól, mint a mese. A mese elvontabb marad akkor is, ha illusztrációk párosulnak hozzá. Ugyanakkor szerintem a mesének rendkívül fontos szerepe van a szülő és a gyermek viszonyában, a kommunikáció fontos formája, a szülő is csakis folyamatos kommunikációban ismeri meg saját gyerekét és fordítva, hiszen amellett, hogy a szülő-gyermek viszonyrendszert magától értetődőnek, természetesnek, “késznek” veszik, ez is olyan két ember közötti kapcsolat, amelyet tudatosan építeni, ápolni kell. A mesélés ennek egy kiváló módja.
Babamama: Újságíróként, tv-s szerkesztőként dolgozol, férjed is tv-nél dolgozik. Három gyermek édesanyja vagy. Hogy telnek nálatok a mindennapok?
A mindennapok? Hát, úgy telnek, hogy közben észre sem vesszük. Gyorsan, változatosan. Lármásan. Igyekszünk mindenre időt találni, nem rohanni. Elmondhatom, hogy el tudnék képzelni sokkal idillikusabb családi életet is ennél, a “két-újságírósnál”. DE nem állítom, hogy másoknak könnyebb, mint ahogyan azt sem, hogy nem boldogulunk a hétköznapokkal. Csak éppen úgy érzem, hogy néha kicsit lazábban kellene vennünk a dolgokat, elsősorban nekünk, felnőtteknek. És több időt, több időt szeretnék, ahogy Regi lányom mondaná legújabb szavajárásával: TIME-OUT!:)
Szerző: Tómó Margaréta