Önálló játékra szoktatás

Miért nem játszik a baba önállóan? Miért nem lehet egy pillanatra sem magára hagyni? – teszi fel nekem a kérdést tanácsadáson sok anyuka. Én pedig mindig visszakérdezek: honnan gondolják, hogy a babájuk képes már önállóan játszani? A valóság ugyanis az, hogy az önálló játék nem alaptartozéka a csecsemőknek: tanulniuk kell. De hogyan?

Persze nagyon praktikus lenne. Milyen kisimult is lenne a nap, ha a reggeli etetés, pelenkázás, öltözés után a kicsi békésen eljátszogatna egyedül, amíg anya elkészíti az ebédet, kimossa a kádat, felporszívózza a nappalit, majd következhet a közös játék és az ebéd! Bosszantó, hogy ez az ideális állapot valahogy sosem tud megvalósulni.
A valóság ugyanis az, hogy a baba 5-10 percig “van el” egyedül, aztán unatkozni kezd, és akkor anya rohan, szórakoztat, majd rohan ismét a lábos mellé, majd megint a babához. Muszáj ennek így lennie?

A nyugodtabb babák csendben elnézelődnek már néonallojatek  hány hetesen is, és nem igényelnek különösebb szórakoztatást, azonban nem várhatjuk el, hogy az újszülött, a néhány hetes baba magában eljátsszon hosszú percekig, erre még nem képes. Ráadásul annyi minden van, ami kora csecsemőkorban bántja: hasfájás, szelek, éhség… Néha érhető okkal hív bennünket, néha pedig magunk sem értjük miért, de az biztos, hogy ezeknek a látszólagosan értelmetlen hívásoknak sem csupán a szülők puszta ugráltatása a célja. Talán csak bizonytalanul érzi magát, talán csak testközelségre vágyik, de ezt az igényt is komolyan kell venni.

Vannak olyan kisangyal-típusú babák, akik már 3-4 hetesen “elvannak” magukban 10-20 percig is akár, azonban náluk is azt tapasztalhatjuk, hogy idővel az unalom jeleit mutatják. Amikor már nyúlni kezd a baba a tárgyak felé, hosszasabban elfoglalhatja magát, ez a “hosszasabb”, azonban nem 30 perceket jelent.
Egy csecsemő legfeljebb 5-10 percig képes ugyanarra figyelni, aztán elkalandozik a figyelme. A mozgékonyabb, nagyon ingerkereső babáknál az is normális, ha csak 2-3 percig foglalkoznak egy-egy játékkal, a mozgásfejlődés időszakában, amikor a kicsi kúszni, mászni, felállni, járni tanul, akkor az is előfordulhat, hogy szinte nem is játszik, csak rohan egyik tárgytól a másikig.

De akkor hogyan oldjuk meg a házimunkát?

onallojatek2El kell fogadnod, hogy nem csak a végletek vannak, nem csak olyan verzió létezik, hogy a baba egyedül játszik, amíg te házimunkázol, aztán majd játszotok közösen is. Számára a közelség kezdetben sokkal fontosabb, mint a játék és szívesen elnézegeti, ahogy a rántást kevergeted.
Tedd nyugodtan pihenőszékbe, hordozóba és vidd magaddal, amikor a dolgodat nézed, így kevesebbet fog unatkozni.

Persze lesznek olyan időszakok is, amikor kiemelkedően anyás, amikor egy percre sem lehet magára hagyni, mert azonnal sírni kezd.

Az első ilyen időszak nagyjából 5-7 hónapos korra tehető, amikor láthatóan feszengeni kezd, ha kimész a szobából. Ez nem rossz szokás, szimplán csak arról van szó, hogy eddig nem tudta, hogy ha kimész a konyhából, akkor nem vagy vele. Most viszont kezdi megérteni ezt, azzal azonban még nincs tisztában, hogy attól, hogy kimentél, még megvagy, azt hiszi, ilyenkor teljesen elveszít téged. Hát persze, hogy sír!
Segíthet neki ilyenkor, ha ahova csak lehet, magaddal viszed, nem hagyod sírni, illetve, ha olyan helyre kell menned, ahova őt nem viheted magaddal, akkor a másik helyiségből hanggal nyugtasd őt, így idővel felismeri, hogy amikor anya nincs vele, attól még megvan, hiszen a hangja hallatszik.

Hogyan szoktassam önálló játékra?

Fokozatosan. Az a baba fog önállóan játszani, akinek:

– van ideje elmélyülni egy-egy játékban,
– jó kedve van, kiegyensúlyozott, biztonságban érzi magát (betegen, éhesen, fáradtan nem lesz kedve hosszasan játszani),
– nincs elhalmozva játékokkal (ne szórd körül rengeteg játékkal, azzal, hogy hátha talál köztük valamit, inkább tegyél oda 3-4 játékot, amit felfedezhet, és amikor megunta őket, cseréld le valami másra),
– van alkalma felfedezni a játékokat (ne akard neki megmutatni, hogyan kell használni a játékot, hagyd, hogy maga jöjjön rá és csaonallojatek3k akkor segíts, ha valami nem megy neki, ha “kéri”, hogy segíts),
– van módja önállónak lenni (ne akarj játszani helyette, ne szórakoztasd, hanem hagyd, hogy maga keresse meg, mi érdekli, mit akar megfogni, kipróbálni),
– van tere játszani (soha ne a kiságyban játsszon a baba, a kiságy alvásra való – ezzel az alvásproblémák egy részét is megelőzheted – legyenek a lakásban játszósarkok, ahol a kicsi számára biztonságosan használható terület van, ahol szabadon mozoghat, játszhat),
– változatos a környezete (nem csak játékszerekkel lehet játszani, az egyszerűbb háztartási eszközök is érdekes játékok lehetnek).

Emellett fontos, hogy az unatkozó babát ne vedd fel azonnal, ne kezd el szórakoztatni csak azért, hogy csendben legyen! Ha unatkozik, ülj le mellé, vegyél elő új játékokat, új tárgyakat, amikkel játszhat!
Próbáld úgy tervezni a napot, hogy jusson benne idő az önálló játéknak, a házimunkának és a közös játéknak egyaránt. A legjobb, ha miután aludt és evett a baba, tehát kipihent és jóllakott, akkor teszed le játszani, ilyenkor a legnagyobb az esélye, hogy hosszabban is elfoglalja magát. Ha unatkozni kezd, menj be hozzá, adj neki más játékokat, esetleg vidd át másik helyiségbe játszani, ha ezt is megunta, ülj le mellé és játsszatok egy darabig közösen, majd következzen megint az önálló játék!

Nehezebb napokon, amikor ő nyűgös, neked pedig sok házimunkád van, hordozókendőben kösd magadra vagy hordozóban vidd magaddal, amikor pedig már mászik, feláll, elkezdheted bevonni is a házimunkába, hiszen az olyan feladatok, mint a porszívózás, törölgetés, mosógép bepakolás-kipakolás, teregetés stb. nagyon izgalmas játékot jelentenek a baba számára is.

De a legfontosabb: a kicsi számára a játék örömforrás. Ha ezt érezteted vele, ha ez látja tőled, akkor szeret majd játszani és szívesen fedezi fel játékosan a világot!

Szerző: Vida Ágnes babapszichológus

Forrás: http://www.kismamablog.hu/baba-jatek/onallo-jatekra-szoktatas