Mi fán terem a háborítatlan szülés?

A szülést Szerbiában sokan traumaként élik meg, a helyzeten pedig csakis a kommunikáció segíthet. Ez nyert megállapítást azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Születés Hete szabadkai rendezvénysorozat keretében szerveztek meg. Jogász, nőgyógyász, bába, dúla, pszichológus keresték a választ arra, hogyan valósulhat meg Szerbiában a háborítatlan szülés.

Bojana Bogojević, jogász a beszélgetés elején bemutatta annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet a Centar za mame egyesület végzett március elején, s amelyből kiderül, hogy a nők mindössze harminc százaléka elégedett az intézmények ellátásával. Sokan semmiféle intimitást nem tapasztaltak gyermekük világrajövetelekor, nem volt lehetőségük beleszólni a folyamatokba, úgy érezték a fejük felett, őket nem konszultálva döntöttek a sorsukról. A szülés tulajdonképpen traumatikus élmény volt számukra.

– Nem adjuk fel a harcot, szeretnénk, ha egy napon a nők pozitív élményként mesélnének a szülésükről, nem pedig egy olyan valamiről, amit minél előbb el akarnak felejteni – mondta Bogojević.

Balázs Vataščin Emese gyógytornász, jógaoktató, dúla kiemelte, a szülés maga a várandósság maximuma, hogy a nők később kompetens anyának érezhessék magukat.

– A háborítatlan szülés azt jelentené, hogy az anya szükségletei, kérései vannak előtérben, hogy kizárjuk a szükségtelen beavatkozásokat. Én otthon szültem, semmilyen beavatkozás nem történt, négykézláb szültem meg a kislányom, ehettem, ihattam, és ezt a szülést úgy éltem meg, hogy még akár ezerszer is újra megcsinálnám. Ehhez az is kell, hogy az anyák tisztában legyenek dolgokkal, viszont kiemelném, hogy a nyugati tapasztalat az, hogy ez kórházban is megvalósulhat. És ott ezt támogatják – mondta Emese.

Joó Horti Lívia pszichológus, a beszélgetés koordinátora arra kérte a beszélgetés részvevőit, mondják el, számukra mit jelent a háborítatlan szülés.

Balassa Erzsébet bába kiemelte, számára fontos, hogy kellemes legyen az a hely, ahol szül.

– Nekem fontos lenne, hogy mindenkit ismerjek, és hogy kedvesek legyenek.

– A háborítatlan szülés az, amikor én alhatok – mondta dr. Cservenák Péter, majd hozzátette: – Régen a bábák követték az egészséges várandósságokat, és vezették le a szülést, és csak akkor szóltak, ha valami rendellenességeket vettek észre. Tehát csak figyelni, követni kell a helyzetet, de nem beavatkozni. Az orvos csak javasol, persze a gyakorlatban, ha életet kell menteni, akkor tenni kell. Halnak meg babák és anyák is, és ez nagy trauma, és ezt meg kell akadályozni, persze nem lehet teljesen, de mindent meg kell tennünk azért, hogy minél kevesebb ilyen eset legyen. Tény, hogy az egészségügyben a centralizációnak van létjogosultsága. Viszont mindezek, a patológiák miatt, a háttérbe szorultak a nők. Belgrádban naponta ötven szülés is van a nagyobb szülészeten. Újvidék 4500 szülésre van előirányozva, tavaly pedig 6500 szülés volt, ez hatalmas nyomás az alkalmazottakra – mondta dr. Cservenák.

Joó Horti Lívia hozzátette, a rutin átvette a vezetést, nem tartják tiszteletben a nők kéréseit, megjelennek viszont nők, tudatosak, akiknek vannak igényeik, mégis nagyon nehezen tesznek nekik eleget a kórházakban.

Dr. Cservenák a beavatkozások kapcsán kiemelte, tudni kell, hogy a gátmetszés lerövidíti a szülés idejét, akár fél órával is. – Ott, ahol sok a szülés, metszenek, kijön a gyerek, jöhet a következő – mondta.

Joó Horti hozzátette a nők felelőssége is tájékozódni. Jasmina Lolin szoptatási tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell ismertetni a nőkkel a lehetőségeket, hol van lehetőségük a háborítatlan szülésre.

Balázs Vataščin Emesehozzátette, fontos a nők oktatása is, mert vannak kismamái, akik a szabadkai kórházban szültek, háborítatlanul, mert az anya felkészült volt fizikailag, lelkileg.

– Nálunk egészségügyben dolgozóknál a rutin nagyon erős, itt biztosak is vagyunk a dolgunkban, és kicsit szűklátókörűen tanultunk. De vannak bizonyos elvárások, aminek eleget kell tenni. Számunkra az Apgar érték, a kilogramm, a centiméter a fontos, de ezek a dolgok várhatnak. A szenzorainkat kell élesíteni – tette hozzá a nőgyógyász, majd kiemelte: Topolyán tervezünk kialakítani egy szobát, ülőgarnitúrával, labdákkal, hogy ott lehessen vajúdni és onnan lehessen szülni, ide idővel talán egy kád is kerülhet. Van egy nagyon pozitív élményünk, amikor guggoló pozícióban szült nálunk egy nő.

Jasmina Lolin a szülést követő időszak kapcsán kiemelte, az anyuka megkérdezése nélkül túl korán elkezdik hozzátáplálni a babát, az anyukának külön kérni kell, hogy ezt ne csinálják. Sokan úgy hagyják el a kórházat, hogy nem tudnak szoptatni.

Bojana Bogojević hozzátette, készítenek egy kutatást arról is, hogy mi az egészségügyi dolgozók álláspontja, véleménye a szülészeteken. Ami a nők jogait illeti, a törvények jók, négy különböző törvény szavatolja a jólétünket, a gyakorlati alkalmazással van baj minden területen, illetve a későbbi szankciók alkalmazásával is – tette hozzá.

A kerekasztal-beszélgetés végén a részvevők kiemelték, szeretnék, ha szülészetekre nem félelemmel mennének be a nők, hogy a baba és az anyuka fizikai és szellemi egészsége soha ne szoruljon háttérbe.

Hogy meginduljon a kommunikáció, mert  annak a hiánya okozza ezeket a problémákat. Elhangzott az is, hogy a nőgyógyászok hozzáállását kell megváltoztatni, megtanítani őket arra, hogy a bábát is hagyják dolgozni, mert ők most annyit tehetnek, amennyit az orvosok megengednek nekik. Az oktatás, továbbképzés az alapja a változásoknak. Minden belülről indul. Minden egészségügyi dolgozónak dolgozni kell magán. El kell ismernünk a körülöttünk lévőket, hiszen nincs szülés bába, és anya nélkül.

Szerző: Tómó Margaréta