Legyenek közel egymáshoz!

Andrek Andrea pszichológus vajdasági, zombori származású, az ELTE  előadója, a szülővé válás kérdéskörnek nagy ismerője, hipno- és hapnoterapeuta. Szabadkán, a Születés Hete keretében Haptonómiás, és szülésélmény feldolgozó műhelyt tartott, amelyek zártkörűek voltak, illetve Nem csak gyerek születik címmel tartott előadást az érdeklődőknek, mi pedig lejegyeztük azt.

Amikor a várandósság különböző szakaszairól beszélünk, akkor azt három különböző trimeszterre osztjuk. A lélektani vetület szemszögéből az első trimeszter az egységélmény a babával, elsősorban az a reláció, hogy megfogant, hogy egészséges, megmarad a terhesség. A középső szakaszban tudatosul, hogy a baba önálló lény, amikor elkezdik a szülők érzékelni a baba mozgását, a harmadik pedig a baba elengedése – mondja Andrek.

– A civilizáció általi eszközök lehetővé teszik, hogy eleget tegyünk a vágyunknak, hiszen mindent és azonnal szeretnénk tudni. Ugyanakkor ennek van egy árnyoldala is, azokat  a terhességeket, amelyek nem fejlődnek, már a korai szakaszban felismerjük. Ellenkező esetben nem lenne veszteségélmény.

A FÉRFIAK IS VÁLTOZNAK A VÁRANDÓSSÁG IDEJÉN

A várandósság idején megváltozhat a férfiasságról, nőiségről alkotott képe a párkapcsolatnak. A női hormonális változások precízen le vannak írva, viszont kétezerben írták le először, hogy az apákban milyen hormonális változások jönnek létre, méghozzá a női hormonális változásokra adott válaszként. A szagláson keresztül megy át az információ. Nagyon jó irányba változik, úgy, hogy támogatja ezt a folyamatot. Azok a férfiak, akik magas tesztoszteronszinttel rendelkeznek amint a párjuk várandós lesz, szépen lecsökken  a tesztoszteronszintjük. Kevésbé kockázatvállaló a férfi, nem hajt gyorsan autót például.

A BABA ÖNÁLLÓ LÉNY

A második trimeszter egy kiegyensúlyozottabb fázis, jó kismamának lenni. Van egy fokozódó befelé fordulás, van egy utolsó esély arra, hogy a szoptatásról tudást adjunk át. Mert később semmi esély, mert a fókuszba a szülés kerül.  Nagy erővel jön a befelé fordulás, megjelennek a szorongások. Ami még határkő, amikor elkezdi megérezni a magzatának a mozgását. Rájön, hogy önálló temperamentummal rendelkező, válaszkész lény lakik bent. A várandósság idején a babáról alkotott kép olyan mint egy nagy projekciós felület. Amíg a pocakban van, mindenféléket belevetítenek, most azért mozog, azért nem, elkezdik a szülők gyakorolni azt, hogy ők is érző lények. Akkor egyszer csak látni kell, hogy ki ő valójában, amikor itt van teljes valójában. És ez nem egy egyszerű folyamat.

 Hol aludjon a baba?

Az embergyerek nem tudja megoldani, hogy egyedül aludjon el. Senki sem szeret egyedül aludni. A gyerek szükségleteit figyelembe véve elejében ez egy nagyon szoros kontaktust igényel, és 11-12 három évesen is van rá esély, hogy átszaladnak a szülőkhöz, ha rosszat álmodnak. Ha nappal meg tudom hallgatni, akkor éjszaka miért nem? Amikor egy tizenpár éves gyerek a szülei között alszik, az a szülő hibája, de nem azért van, mert csecsemőkorában kielégítették az igényeit, hanem mert lehet, hogy az a szülőnnek is megfelel. A gyerek is jelzi, hogy már szeretne egyedül lenni. Ez is egy tanulási folyamat, az egész rendszernek, a családnak kell működnie, nem az a cél, hogy mindent alárendeljünk.

 

A BABA ELENGEDÉSE

A harmadik trimeszterben megsegítik, hogy el lehessen engedni a babát. Egyre kevésbé érzékelik szépnek az anyák ezt az időszakot, elindulnak a kényelmetlenségek, és ezek 11230164_10200671880835186_1558361521_osegítenek abban, hogy elengedjük. Elindulnak az álmok a szülésről – minél közelebb vannak az anyák, annál valóságosabbnak tudják elképzelni a gyermeküket.

Megnő a védettség, biztonság igénye, a bensőséges érzés a kapcsolatban, és a szélsőséges érzelmek. Az apákban is lezajlik ez, hogy milyen apa szeretne lenni, olyan, amit ő tapasztalt, vagy eldönti: máshogy csinálom, de hogyan. Érdemes a várandósságot normatív krízisnek tekinteni, mint ahogy a serdülőkört is annak tapasztaljuk. A krízis nem negatív, hanem hogy meg kell dolgozni valamit, túl kell lépni valamin. A mi kultúránkban ez az egyetlen olyan helyzet, amikor egy visszavonhatatlan döntést kell hozni. Azért is krízis mert nagyon sok ambvivalencia kötődik ehhez, rengeteg elvárás van, ugyanakkor pedig nagyon sokféle érzés van, szomorúság is, gyász is, pont most van-e itt az ideje, kell-e a harmadik, vagy akárhanyadik. És ez egy életszerű dolog.

Az extrém szorongásnak és elutasításnak nagyon káros hatása van a magzati fejlődésre, viszont az életszerű szorongások, feszültségek, azok nagyon is valóságos képet adnak a magzatnak arról, hogy milyen  is az élet.

SZÜLÉSÉLMÉNY ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A szülés élménye nagyon sokszor nem feltétlenül attól függ, hogy ténylegesen mi történt a szülőszobán. Lehet, hogy a személyzet azt gondolja, hogy rendben volt, attól még az élmény nem biztos, hogy jó lesz. Az epidurális érzéstelenítés nem feltétlenül jelent pozitív szülésélményt. A szülésélmény nagyon sokféleképpen hozzájárul a szülővé váláshoz. A trauma beül a család életébe. Amikor traumatikus a szülés, a legtöbben azt mondják: nézz rá és felejts el mindent. De ez nem elég. A nehéz történeteket fel kell dolgozni. Lehet, hogy ezt meg lehet tenni családban, klubban, baráti körben, de az is lehet, hogy szakember is szükséges hozzá. Egy pozitív, nagy munkaélmény, pedig sokévre meghatározó nagy lendületet ad.

AZ APA ÉS A KÖTŐDÉSs

Az az oxitocin, ami a méhösszehúzódásokat végzi, az termelődik az apa szervezetében, és a szülésnél jelen lévől fejében is, és abban segíti a szülőket, hogy tudjanak kötődni a gyermekükhöz.

A szülővé válásnak van egy hormonális és egy tanult része. Minél közelebb lehet az apa az újszülöttjéhez, annál jobban kapja meg ő is támogattottságot az apává válás folyamatában.

Ne higyjenek azoknak, akik azt mondják, hogy tegyék távolra a gyereket maguktól. Ne, legyenek közel egymáshoz!

 

Szerző: Tómó Margaréta