Háborítatlan szülés 400 ezerért? Vagy orvosválasztás a 6. hét végén?

Szülni sokféleképpen lehet. Egyik út sem jó vagy rossz, a gond az, ha egyre kevesebb lehetőségünk van választani. Pedig Magyarországon, a „Szent Imre-ügy” óta mintha ez lenne a helyzet. Utánajártunk, hol lehet ma még Magyarországon háborítatlanul szülni.

Azok a kismamák, akik a háborítatlan szemléletet preferálták, jellemzően eddig a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházba mentek szülni. Gyakran még vidékről is feljöttek ezért a fővárosba – az idei nyárig. De júniusban elkezdett csökkenni a szóba jöhető szakemberek száma. Pedig emberek százai egy nyílt petíciót is megfogalmaztak azért, hogy az elbocsátott szakembereket visszavegyék. A petícióhoz csatlakozott egy sor híresség, köztük Böjte Csaba, Hernádi Judit, Gáti Oszkár, Kubik Anna, Novák Péter.

„A szülés és a születés hatása messzire mutat. Tapasztalataink és a tudomány egyaránt igazolja, hogy a szülés és a születés körülményei befolyásolják az anyák és gyermekeik kötődését, a párkapcsolatok stabilitását, a családok méretét, a gyermekek beilleszkedési, tanulási képességeit – és persze mindezek társadalmi költségeit. Meggyőződésünk: az országnak szüksége van a természetes szülés újrafelfedezésére, kultúrájának helyreállítására! Nem lehet csak a magánkórházakat megfizetni képes állampolgárok kiváltsága, hogy természetes körülmények között szüljenek!” – idézet a nyílt levélből.

Ezt a történetet már ismerjük. Friss hír, hogy a távozó orvosokat és szülésznőket a Róbert Károly Magánklinika fogadta be. Sokan ezt úgy élik meg, hogy lassan már csak ott szülhetnek azok a nők, akik a háborítatlan utat választanák. 400 ezer forintért. Közben milyen tendenciák is érvényesülnek ma? Elvileg folyamatosan nő azoknak a kismamáknak a száma, akik szeretnék visszavenni az irányítást a saját testük felett az orvosoktól. Hívhatjuk ezt „divatnak”, de valójában ez sokkal többet jelent, mert egyre több információjuk van a nőknek a szüléssel kapcsolatban, és igen, sokan szeretnék megpróbálni a dolgot egyedül, vagyis a bábájuk segítségével és a férjük támogatásával. De ha a Szent Imrében nem, akkor hol lesz lehetséges mindez? Előbb-utóbb csak a magánkórházakban? Vagy elvétve néhány más, állami intézményben is? És miért csak elvétve?dulak3

Számok, vélemények

„Gyakorlatilag három szülészorvos van a Szent Imrében és egyvalaki a Szent István Kórházban, aki nyitott, és szívesen átengedi a terepet a szülő nőknek – mondta bizalmasan a lapunknak egy neve elhallgatását kérő budapesti szülész. – Vagyis ahhoz képest, hogy egyre többen ezt az utat választanák, lassan alig van már alternatíva.” Hittünk is neki, meg nem is, annak ellenére, hogy elismert és sok tapasztalata van. Ezért megkérdeztünk másokat is.

„Mi a Szent István Kórházban nyitottak vagyunk az alternatív szülés irányába, nálunk is lehet így szülni – állította a Szent Istvánban dolgozó egyik orvos, aki szintén nem szerette volna megnevezni magát. – Mi voltunk Budapesten az első kórház, ahol fürdőkádas szülőszobát alakítottunk ki. Szerintem az összes intézményben törekednek arra, hogy lehetőség szerint kevés beavatkozás történjen a szülés alatt. Bár nagy divat az úgynevezett »alternatív« szülés, tudomásul kell venni, hogy nem mindenki alkalmas rá, még akkor sem, ha szeretné.”

Nem alternatív, csak „normális”

Bizonyosan nem értene egyet ez utóbbi megállapítással dr. Bálint Sándor, aki korábban több helyen is nyilatkozta, hogy a legtöbb nő képes orvosi beavatkozások nélkül világra hozni a gyermekét. Szerinte a legfontosabb feltétel (az alacsony rizikófaktor mellett) a bizalom, vagyis annak a kérdése, hogy bízik-e magában a nő, bízik-e a testében, a kisbabájában, végső soron a környezetében.

„Érdekes, hogy alternatívnak nevezzük azt, ami maga lenne a normalitás” – egészíti ki ezt a gondolatmenetet Békés Emőke, a Békés Dúlakör vezető dúlája, aki azt látja, hogy sok kórházban nem törekednek arra, hogy a nők minimális orvosi beavatkozással szülhessenek. „Több olyan osztály van a fővárosban, részben persze magánkórházakban, ahol a magas összegekért cserébe a nőknek jobban figyelembe veszik a kéréseit. Tapasztalataim szerint nem feltétlenül kórházfüggő, hogy hol lehet felesleges beavatkozások nélkül, tiszteletteljes környezetben szülni, bár az adott kórház szülészeti protokollja korlátok közé szoríthatja a természetes szülés pártján álló orvos lehetőségeit is.”

Békés Emőke szerint a szülés minősége mellett az is nagyon fontos, hogy mi történik a babával a születése után. „Az egyik kismama, akinek kísértem a szülését, kiválasztott magának egy kórházat és egy orvost, aki azt mondta neki, hogy az alternatív hozzáállást tudja garantálni, de a csecsemősök nyitott szemléletéért már nem vállalja a felelősséget, ezért ő végül intézményt váltott, és egy olyan kórházban hozta világra a gyermekét, ami maximálisan bababarát szemléletű.”

A dúlakör vezetője szerint a legfontosabb, hogy minden kismama megtalálja azokat a kísérőket, akikben megbízik, és azt is ismernie kell, hogy mekkora az orvos mozgástere az adott kórházban. „Az a legnagyobb gond, hogy viszonylag kevés az alternatív szemléletű orvos, vagyis már a várandósság legelején be kellene hozzájuk jelentkezni. Több alternatív szülészről is tudok, akit ha a 6-8. hét között nem keres fel valaki, akkor már nem tudja vállalni a szülése kísérését. Ami szembemegy minden logikával és a várandósság pszichológiájával is, hiszen egy néhány hetes várandós nőt gondolatban még egészen más kérdések, érzések foglalkoztatnak.”

Arra vonatkozóan, hogy hány „alternatív” szülész dolgozik ma Budapesten és az országban, nem készültek még kimutatások. A tendenciáról lehet vitatkozni, de tény, hogy eddig a Szent Imrét tekintették a háborítatlan szülés központjának, és ennek a lehetőségnek mára egyértelműen vége. A referencia-központ továbbra is csak terv, ráadásul egyelőre kizárólag azoké, akik eddig is mindent megtettek a létrehozásáért. A jövő tehát tele van kérdésekkel.

Forrás: nlcafe.hu