Gátvédelemmel szülni — tanácsok kismamáknak

Sokat vitatott beavatkozás a gátmetszés a szülés során. A nők nem ritkán erőszakként élik meg a beavatkozást, míg mások „nem éreztek semmit”. A szülés nemcsak egy testi folyamat, lelki oldala éppoly fontos egy nő számára, mint az, hogy egészséges kisbabát hozzon a világra.

Akik szeretnének természetesen, minél kevesebb beavatkozással és a testükbe vetett bizalommal szülni, a gátmetszés bizonyára egy olyan rítus, amelyet szeretnének elkerülni. Jelen cikk megírásával megpróbálok egy átfogóbb képet adni a miértekről és hogyanokról a teljesség igénye nélkül. Legfőbb célom azonban a nők tájékoztatása, és praktikus tanácsokkal való ellátása arra az esetre, ha szeretnének gátvédelemmel szülni. Milyen beavatkozásról is van szó? Mi is az a gát?

A női gát elhelyezkedése és szerepe

Anatómiai értelemben a gáton a szeméremtájék területét értjük, ahol a rejtett izmaink: a húgycső, a hüvely és a végbél helyezkednek el. A gátizmok gyűrűs izmok, amelyek akarattól függően működnek (tehát képesek vagyunk tudatosan ellazítani, illetve megfeszíteni őket). Feladatuk többrétű. Tartják és védik a kismedencei szerveket, alapot képeznek az egész test számára, és fontos szerepük van a megfelelő hasűri nyomás fenntartásában is. A gátizomzat továbbá hozzájárul a női nemi szerv kielégítő működéséhez a szexuális élet során, elősegíti az orgazmus kialakulását. Hétköznapi értelemben a hüvely és a végbélnyílás között található kis részt szoktuk gátnak nevezni. Ez a női medencealap legérzékenyebb területe, amely egyben a gátmetszés helye a szülészeti gyakorlatban.

A váraNdósság alatti változások hatásai a gátra

A várandósság alatti hormonhatások nagyban befolyásolják a gátizmok erejét. A relaxin, amely egy speciális hormon, már a várandósság korai szakaszában elkezd termelődni, és a szülés pillanatáig folyamatosan jelen van a szervezetben. A relaxin fő feladata az izmok és a kötőszövetek fellazítása, ily módon a medence átérőjének a növelése és a szülés alatti tágulás elősegítése. Hatására a gátizmok is ellazulnak, veszítenek az erejükből. A növekvő pocak súlyterheléssel és a testközéppont eltolódásával jár, melyek tovább gyengítik a gát erejét. Ezen tényezők együttes hatása okozza az átmeneti inkontinenciát is, amely a szülés utáni három hónapon belül általában magától helyreáll (ha három hónapon túl is fennmaradnak az inkontinencia tünetei, akkor tartós gátizom gyengülésről beszélhetünk, amely terápiát igényel).

Miért és mikor lehet szükség a gátmetszésre?

Hüvelyi, természetes szülés során a gát területe sérülhet. A gátsérülés érintheti a gát bőrrétegét (első fokú sérülés), az izomréteget (másodfokú sérülés), a végbél izomzatát (harmadfokú sérülés), vagy a végbélizmot és nyálkahártyáját is (negyedfokú sérülés). Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben szükség lehet a gátmetszésre a kitolási szakasz végén. Ilyenkor egy olló segítségével az orvos vagy a szülésznő átmetszi a bőrt és az izomzatot. Erre az eljárásra akkor van szükség, amikor az orvos úgy ítéli meg, hogy a baba veszélyben van, és minél előbb világra kell segíteni, illetve ha vákuum vagy fogó használatára kerül sor. A vágást később varrással állítják helyre. A tapasztalat azt mutatja, hogy számos kórházi gyakorlatban — különösen az első szülés során — rutinszerűen alkalmazzák ezt az eljárást a vélt szövődmények csökkentése miatt. Ennek a szükségességét azonban már több tudományos vizsgálat is megcáfolta.

Mit jelent gátvédelemmel szülni?

A gátvédelem jelenthet alternatívát a gátmetszésre (vagyis annak megelőzésére). A gátvédelemmel való szülésre készülni kell, testileg-lelkileg egyaránt. Ha ezzel a módszerrel szeretnénk szülni, beszéljünk róla orvosunkkal, vagy a szülésznővel még a szülés előtt. Érdemes utánajárni, hogy a kórház, ahol szülni szeretnénk, milyen gátmetszési aránnyal rendelkezik, illetve milyen módszerek és eszközök állnak a rendelkezésünkre, ha el szeretnénk kerülni a beavatkozást.

Szerző: Balázs Vataščin Emese, gyógytornász, jógaoktató, dúla

Forrás: www.hetnap.rs