Csak kakaóval alszik vissza éjszaka, csak akkor eszik, ha közben szórakoztatják, csak anya haját csavargatva alszik el, csak a kertben, a babakocsiban tud aludni… – egy sor olyan rossz szokása lehet a babának, ami számára sem jó, és anya számára is kellemetlen. Hogyan szoktassuk le ezekről?

Egy kis irgumburgum az elején (akinek nem inge…): a baba magától nem szokik rá ezekre a dolgokra. Nincs olyan újszülött, aki “gyárilag” csak kakaóval tud elaludni vagy csak tévénézés közben tud enni. Ezekre mi szoktatjuk rá őket. Abban a pillanatban jó lehetőségnek tűnik: a tévé megy, a baba végre eszik, mindenki boldog. Gyors és kényelmes. Csak arra nem gondolunk, hogy a kicsi nagyon ragaszkodik a szokásaihoz és emiatt nehéz ezektől a kellemetlen szokásoktól megszabadulni. Szóval, ha egy mód van rá, akkor ne keresd az instant megoldásokat. Ne az legyen a cél, hogy végre csendben maradjon a baba, hanem az, hogy hosszú távon is működő szokásokat alakítsatok ki.

A “rossz szokás” fogalmát sok félreértés övezi, gyakran rossz szokásnak tartanak olyan dolgokat is, amik a csecsemők természetes viselkedéséhez tartoznak.

Mi az, ami NEM rossz szokás?
– az, hogy egy baba éjjel 3-4 óránként felébred enni, nem rossz szokás,
– az, hogy csak anyamellen alszik el, nem rossz szokás,
– az, hogy egy kis segítségre van szüksége az elalvás előtti ellazuláshoz, nem rossz szokás,
– az, hogy csak testközelben tud megnnyugodni, nem rossz szokás.
A rossz szokás olyasvalami, ami
– egészségtelen a baba számára (pl. cukros italok éjszaka, csak cukrozott ételeket eszik meg)
– későbbi rossz szokások alapja lehet (pl. csak akkor tud enni, ha megy a tévé, vagy ha szórakoztatják közben – ez még egészségtelen is!)
– kényelmetlen a számodra (pl. ha csak a hajadat fogva tud elaludni)
– csak egy bizonyos életkorig/testhelyzetig tartható (pl. csak babakocsiban tud elaludni, csak hintában tud aludni)

Mi a megoldás?

1) Először is: ne legyen lelkiismeretfurdalásod, ha valamit elrontottál. Mindenkivel megesik. Annyi nehéz helyzet van a gyermeknevelésben, annyira fárasztó mindenért megharcolni, hogy olykor az ember kényelmesebb megoldásokhoz nyúl. Például odaadja a cukros tejet éjszaka, mert annyira fáradt, nincs ereje éjjel huzavonázni a kicsivel. Vagy beteszi a babakocsiba és tologatja, csak végre elaludjon. Mindenkivel előfordul, hogy aggódik a gyermeke miatt, ha nem eszik, és inkább bohóckodik neki, csak lenyelje a falatot.

2) A következő lépés: határozd el magad! Ha bizonytalan vagy, te sem tudod, jó döntés-e változtatni a szokásokon és félsz, hogy mi lesz, ha majd sír, hisztizik a baba és átkopognak a szomszédok, ezért legszívesebben inkább bele se vágnál, akkor a bizonytalanságodat a gyermeked is érezni fogja. És innentől kezdve nem leszel túlságosan meggyőző a szemében. Szóval a változtatásba csak akkor vágj bele, ha teljesen biztos vagy benne, hogy változtatni szeretnél, akkor is, ha ez hosszú időbe telik és hisztivel jár majd. Készülj fel a legrosszabbra és szorozd meg kettővel! Ha így is eltökélt vagy a változtatás mellett, akkor azt a gyermeked is érezni fogja.

3) Gondolkodj! Mi lehet ennek a szokásnak az oka? Mit lehet csinálni helyette? Például, ha a gyermek csak szórakoztatva eszik, annak a hátterében leggyakrabban az áll, hogy unatkozik evés közben. Valószínűleg már egyedül enne, a korának megfelelő darabos ételeket önállóan. Ha önállóan enne úgy, ahogy tud (elsőre nem fog kanállal enni), akkor az lekötné és nem unatkozna.

A csak babakocsiban elalvó gyermek azért tud ott elaludni, mert az kuckósabb, “anyaméh-szerűbb” a számára és, ha még tologatni is kell hozzá, akkor rossz szokas1valószínűleg ennek az az oka, hogy ő igényli a mozgatást altatáskor (ahogyan anya járt, amikor a kicsi még a pocakban volt). Tehát a kiságyát is ki lehet alakítani hasonlóan kuckósra, puhára, és altatáskor lehet kicsit ringatni vagy a hasára fektetve a popsiját finomat ütögetni, ez segíthet az elalvásban. Az is lehet, hogy a kiságyba nem tud átszokni, viszont (1 éves kor után) már gond nélkül rászokik arra, hogy a családi ágyon aludjon napközben. Ettől semmi baja nem lesz, de könnyebben elfogadja a babakocsi után.

A türelem, a testközelség, a dédelgetés – mint minden más esetben – itt is sokat segíthet.

4) Tervezz! Gondold végig, pontosan milyen más szokással szeretnéd helyettesíteni a rossz szokást! Mit várnál el a gyermekedtől, pontosan hogyan kéne ennie? Pontosan hogyan kellene elaludnia? Mi az életkorának megfelelő elvárható viselkedés? (ha még nem érett meg rá, hogy átaludja az éjszakát, nem várhatod el, hogy átaludja)

5) Ne félj! Ha eddig a gyermeked csak úgy evett, hogy szórakoztatták, ne ijedj meg attól, hogy ha ezentúl nem szórakoztatod, akkor kevesebbet fog enni. Igen, első alkalommal talán valóban kevesebbet eszik majd, de hidd el, hogy ha igazán éhes lesz, akkor a következő étkezésnél eleget eszik majd. Akkor sem történik semmi, ha elsőre csak nagyon hosszadalmasan alszik el az új módon vagy éjjel nem tud visszaaludni és hisztizik, mert a megszokott kakaóját követeli. Semmi nem történik, ha kicsit elcsúszik a napirend és később alszik el a baba, vagy ha éjjel csak másfél óra huzavona után tud elaludni. Ezek kellemetlenségek és jó eséllyel be is következnek. De ne feledd: te vagy a felnőtt, neked kell vezetned a kicsit, neked kell kitartóbbnak lenned.

6) Légy következetes! Ha már nekifogtál, akkor hajtsd is végre! Ne add fel az első alkalommal, hanem következetesen tartsd magad az új szokáshoz. Általában 3-4 nap alatt bármilyen új szokást elsajátítanak a babák, de fontos, hogy ne variálj állandóan, hogy könnyebb legyen! Ha folyton változtatsz, az összezavarja a babát.

7) Hagyj rá időt! Minél idősebb a gyermek, annál több időre van szükség ahhoz, hogy egy szokását megváltoztassa. Számára (anya személyén túl) a szokások jelentik a biztonságot a mindennapokban, ezért ragaszkodik hozzájuk annyira és ezért van az, hogy a szeparációs szorongás időszakában még inkább kapaszkodnak mindenbe. Ilyenkor még nagyobb türelemre és kitartásra van szükség ahhoz, hogy új szokásokat vezess be. Sokat segít ilyenkor, ha nem csak a szokást akarod megváltoztatni, hanem ugyanakkor sok foglalkozással, szeretgetéssel, testközelséggel biztosítod a gyermekedet arról, hogy bízhat benned, akkor is, ha a szokások megváltoztak.

 

Szerző: Vida Ágnes, Kismamablog.hu