A meddőség csapdájában (Közegellenállás riportpályázat különdíjas írása – 2011)

Egy egészséges férfi és egy szintén egészséges nő számára a természet havonta kb. húsz–huszonöt százalék esélyt ad a terhesség létrejöttének. Amennyiben másfél–két évnyi rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett terhesség nem jön létre, indokolt a pár meddőségi kivizsgálása.

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a meddőség nem szégyen. Számtalan oka lehet. A civilizációs ártalmak, rohanó életmódunk, teljesítési kényszer, megfelelési vágy, vagy akár szervi megbetegedés következménye vagy épp figyelmeztető jele is lehet. Az egyszerű kimerültségtől a hormonháztartás felborulásáig, az állandó ülőmunkától az ondóúti elzáródásig sokféle probléma okozhatja.

A meddőség a női és a férfi reprodukciós rendszer betegsége, amelynek hatására csökken a fogantatás esélye, valamint a terhesség kihordásának lehetősége is.

– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kritériuma szerint ha egy nő rendszeres szexuális élet mellett védekezés nélkül nem fogan meg, akkor beszélünk meddőségről – mondja dr.Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista. – Régebben ez két év volt, de ma már ezt lerövidítették. A meddőség betegségnek számít, bár tudom, hogy ezt sokan nem szeretik. Nem gondolom, hogy ez pejoratív jelző lenne, inkább úgy vélem, hogy ez egy megoldandó testi és lelki probléma, amit nem szabad elhanyagolni, a kellő időben a megfelelő és szükséges lépéseket meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekáldás létrejöhessen. Nagyon jelentős eltérések vannak abban, hogy egy pár milyen gyakran él szexuális életet. Amennyiben hetente két-három alkalommal él szexuális életet, az rendszeresnek számít. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ezt védekezés nélkül tegyék, és azért, mert gyermeket szeretnének. Minden egyes ciklusban huszonöt–harminc százalékos esély van ugyanis a spontán terhességre. Tehát négy-hat hónap rendszeres együttlét során elvileg megfogan a gyermek, ha egészséges párról beszélünk. Egy negyven év feletti nő esetében egy év már sokat számít testi és lelki szempontból egyaránt. A meddőség hátterében több minden állhat. Az okok közé tartozik a petefészkek, illetve a petevezetők problémája, a méh anatómiai rendellenességei, endokrinológiai, illetve genetikai problémák, de akár a stresszes életmód is ide sorolható. Férfi oldalról pedig a spermiumtermelés zavarai állnak leggyakrabban a háttérben – meséli a specialista.

A meddőség története

A meddőség története egyidős a gyermekvállalás történetével. Az, hogy utódjai legyenek az embernek, mindig is az egyik legfőbb cél, a gyermektelenség pedig az egyik legnagyobb személyes tragédia volt.

A meddőséget évezredekig a nők bajának tartották: ők voltak a felelősek, ha egy párnak nem született gyermeke, vagy ha egy uralkodó nem tudott fiúörököst nemzeni. Nagyon keveset tudtak a meddőségről. A meddő asszonyt több kultúrában is megbüntethették, sőt akár meg is ölhették. A nők is szégyennek, megalázónak érezték azt, ha nem lehetett gyermekük. Éppen ezért a gyermektelenséget nem „gyógyítani”, kezelni próbálták – bár erre is voltak többé-kevésbé hatásos módszerek –, hanem megelőzni: a termékenységi rítusokkal, babonákkal, az isteneknek tetsző cselekedetekkel, áldozatokkal. A legtöbb ókori civilizációban külön istennőjük volt a gyermeket váró vagy gyerekre vágyó asszonyoknak. Hippokratész többféle okát is meghatározta a terméketlenségnek, és ezekre különböző terápiákat írt elő. Az 1980-as évektől, az első lombikbébik megszületésétől pedig a meddőség, illetve az az elleni harc a tudományos érdeklődés középpontjába került.

Mindenáron gyerek

– A fő ok a környezeti hatásokban és az egyre idősebb korban történő gyermekvállalásban keresendő – mondja dr.Hódi Sándor. – A nőknél a peteérés és a petevezetők problémái teszik ki a meddőség okainak közel egyharmadát, míg a meddő férfiaknál általában a sperma minősége, a spermiumok száma és életképessége nem megfelelő, esetleg különböző veleszületett vagy szerzett fejlődési rendellenességek akadályozzák a spermiumok szabad áramlását. Az esetek egy részében külön-külön a férfinak és a nőnek is lehetne gyermeke, csak együtt nem sikerül nekik. Az emberi lélek bonyolult és érzékeny műszer, amely ugyanolyan – ha nem nagyobb – szerepet játszik a gyermekáldás elmaradásában, mint a szervi rendellenességek. Olykor a depresszió vagy a szorongás az, ami meggátolja a terhességet, máskor a tudat alatt elfojtott félelmek. A párkapcsolatban a bizalom hiánya szintén meddőséghez vezethet. De a rossz házasság, az érzelmi és szexuális összehangoltság hiánya, tartós érzelmi megterhelés, környezeti frusztráció és egyéb kudarcok okozhatnak olyan lelkiállapotokat, melyek meddőséggel járnak. Arról nem is beszélve, amire a pszichoterápiás foglalkozások során néha fény derül, hogy tulajdonképpen nincs is szexuális kapcsolat a partnerek között, vagy ha van, a gyermekáldás szempontjából abban sincs sok köszönet – fejezi be a doktor.

A meddőség tanít

„Én, az örök váratlan és »mindent, de azonnal« típusú liba, azt hittem, hogy a gyerekvállalás csak elhatározás és egy-két darab éles próbálkozás eredménye. Ehelyett időzített együttlétek végeláthatatlan sora, orvosi vizsgálatok, tesztek és bogyók tömkelege várt rám. Szóval a meddőség egyetlen dologra tanított meg: nem lehetek türelmetlen. De azért egy kicsit még mindig az vagyok” – meséli Hilda.

„Sok mindent tanultam abban az időszakban. Elsősorban alázatot. Olyan ember vagyok, aki mindig mindent azonnal akart. A babát is azonnal szerettem volna, de a természet nem így akarta. Időnként ordítani tudtam volna a tehetetlenségtől, hogy épp ezt, a számomra életem egyik legfontosabb dolgát nem tudom befolyásolni, nem kaphatom meg csak úgy, harcolnom kell érte. Másodsorban a férjem és a köztem lévő kapcsolatról tanultam sokat. Mindaz, amin átmentünk együtt, megmutatta, hogy összetartozunk” – meséli Hanna.

Kata nem pontosan így érez: „Én inkább legtöbbször úgy érzem, semmire nem tanít az egész. Egészen fölösleges dolog ez az életemben. Azonban, amikor jól belegondolok, toleranciára, alázatra tanít. Nem én rendelkezem a testemmel. Ha én rendelkeznék, bizonyára most a második gyermekemet szoptatnám. Ezenkívül van még egy furcsa érzés bennem ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, pedig nem így kellene, hogy méltóbbak leszünk az anyaszerepre. Annyi mindenen átmegy az ember, a legtöbbje fáj testileg-lelkileg, megdolgozza az élet.”

„És mikor akartok babát?”

„Amikor eleinte feltették a kérdést, azért sértődtem meg, hogy még minek akarnék gyereket. Hisz még oly fiatal vagyok. Attól, hogy valaki kapcsolatban él, nem kell egyből szülni. Még élni akarok! Amióta akarok – de nem jön –, egyszerűen utálom azt, aki megkérdezi. Ha jó szándékkal teszi, akkor kevésbé, egyébként meg nagyon-nagyon. És különben sincs köze hozzá senkinek! Akivel akarom, megosztom a problémát, akivel meg nem, az ne kérdezzen!” – mondja Hilda.

Zsuzsának is gyakran felteszik a kérdést: „A közeli barátok és a családunk természetesen tudja, min megyünk keresztül. Nem mindenki egyforma részletességgel, de tudják. Persze vannak olyanok is, akiket nem akarunk beavatni a részletekbe, ezeknek általában azt szoktuk mondani: »majd jön a baba, ha jönni akar«.”

Túlélésre programozva – A lelki bajok háttere

– A meddőség terméketlenséget jelent – mondja dr.Hódi Sándor pszichológus. – Akkor beszélünk róla, ha egy pár nem tud gyereket nemzeni, illetve gyereket szülni. Meglehetősen gyakori problémáról van szó. A fejlett országokban a felnőtt lakosság tíz-tizenöt százalékát érinti a gyermektelenség. Ráadásul a statisztikai adatok szerint az utóbbi évtizedekben a meddő párok száma egyre nő. A gyermektelenség oka körülbelül fele-fele arányban lehet férfi vagy női eredetű. Pontosabban az esetek negyven százalékában a férfi, negyven százalékában a nő és húsz százalékában mindkét fél felelős a probléma kialakulásáért. A közvélemény egyszerűbben látja ezt a kérdést. Ha a párkapcsolatban néhány év alatt nem jön össze a baba, tetszik, vagy nem tetszik, összesúgnak az emberek, hogy „valami baj lehet” a kréta körül. Az elhangozó csípős megjegyzéseken kívül sérelmes az is, hogy a közvélekedés szerint a gyermektelenség alapvetően a nő „hibája”. Az, hogy a férfiak megtermékenyítő képességével is baj lehet, viszonylag új keletű felismerés. Az meg, hogy sok esetben mindketten „hibásak”, teljesen korszerű szemlélet – mondja a doktor.

„Azt hiszem, ez egy nagyon hosszú folyamat – meséli Zsuzsa. – Én még három év után sem tudom megfelelően kezelni. Pedig a meddőség tényét már elfogadtam. Ennek ellenére nem tudom elképzelni az életemet kisbaba nélkül. Szerintem egy nő anyaként teljesedik ki. A meddőség egy folyton hullámzó lelkiállapot. Bizakodás, reménytelenség, reménykedés, csalódottság. Ehhez a küzdelemhez szükség van egy teljes értékű társra, egy teljes értékű kapcsolatra, mert anélkül lehetetlenség végigcsinálni. Sok házasság rámegy erre, és ha őszinte akarok lenni, most már értem, hogy miért.”

Hildának viszont úgy a legegyszerűbb, ha nem beszél róla, csak nagyon kevés embernek. „Valahogy még mindig nem sikerült elfogadni, hogy gondjaink vannak. Persze másrészt meg az segít, hogy kibeszélem magamból. Így tettem szert jó néhány »virtuális« barátnőre, akik hasonló gondokkal küzdenek, és mindig meghallgatnak!”

Felejtés, vagy sem

– Olyan problémáról beszélünk, amelynek régóta negatív a társadalmi megítélése. Évszázadokon át semmi nem érintette olyan mélyen és fájdalmasan az embereket, mint a meddőség. A gyermektelenség egy életre szóló keserűség forrása volt az érintettek számára. Az orvostudomány fejlődésével, még inkább a személyi jogok tiszteletben tartásának társadalmi követelményével enyhült a meddőség megítélése. Ettől függetlenül az utódok hiánya általában ma is súlyos gondot jelent a gyermek nélkül maradó szülőknek. Ma a meddőséggel kapcsolatos viták akörül folynak, hogy betegségnek tekinthető-e a meddőség, vagy sem. Van valami hamisság ebben a vitában, hiszen a szervi okok mellett az okok sokasága állhat a gyermektelenség hátterében, amelyek elsősorban társadalmi és pszichológiai természetűek.Anyagi vonatkozása is van a dolognak, hiszen amikor pénz hiányában a különböző betegségben szenvedők érdekcsoportjai is egymás ellen kénytelenek harcolni az anyagi, technikai forrásokért, a meddőség kezelése fokozott terhet ró mind az egészségügyre, mind pedig az érintett családokra. Vannak, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy a meddőség nem betegség, nem muszáj vele orvoshoz fordulni, még kevésbé pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Akkor sem, ha valaki fájdalmasan éli meg, hogy nincs gyereke – mondja a pszichológus.

„Nekem sajnos még nincs tapasztalatom. Elfelejteni biztos nem fogom az egészet, talán csak halványulnak a rossz emlékek. De hiszem, hogy aki ilyen úton lesz anya, az ha lehet, még jobban becsüli, szereti majd gyerekét, hisz rengeteget küzdött érte. Így van ez az életben mindennel, miért lenne ez kivétel?!” – vélekedik Hilda.

Hanna szerint: „Felépülni fel lehet, de elfelejteni nem. Amikor megtudtam, hogy sikerült, és bár lombikprogram segítségével, de végre babát várok, mázsás súlytól szabadultam meg. A háttérben állandóan ott lappangó rettegés, hogy talán sosem lehet gyerekem, elmúlt. Persze átveszi a helyét az újabb rettegés, hogy minden rendben menjen és egészségesen megszülessen, de ez már más. Elfelejteni az ehhez vezető utat én nem tudtam és nem is akarom. Most már nem csapásként élem meg, hanem büszke vagyok rá, hogy az összes nehézség ellenére kitartottunk és összetartottunk a férjemmel, és megcsináltuk. Van egy kisbabánk, akit így, hogy ennyit kellett rá várni, ennyit kellett érte küzdeni, talán egy kicsit még jobban szeretünk, mint ha az ölünkbe pottyant volna.”

Társadalmi szerepvállalás

– A szerbiai Egészségügyi Minisztérium, illetve a betegbiztosító támogatja, teljes összegben, a meddő házaspárok mesterséges megtermékenyítési programját. Még néhány magánklinikát is megbízott ezzel a feladattal, hogy a rászoruló párok mihamarabb hozzájussanak ehhez a segítséghez. Újvidéken két helyen végzik ezeket a beavatkozásokat – tájékoztat dr.Balogh András szakértő. – Olyan párok jogosultak erre, ahol a nőnél minden létező kezelés ellenére nem jön létre terhesség. Olyan nők jogosultak, akik nem szültek, illetve nincs élő gyermekük, nem idősebbek 40 évnél, a petefészek-működésük megőrzött, nem túlsúlyosak. A férfiak esetében elengedhetetlen, hogy legyenek életképes ondósejtjeik. Erre egy pár esetében kétszer van lehetőség, amit az állam finanszíroz. Háromféle módozata van a mesterséges megtermékenyítésnek. Mindig a legmegfelelőbbet alkalmazzák. Az árak 190 ezer és 210 ezer dinár között mozognak. Ezt az állam teljes egészében fizeti. Amivel a párnak kell hozzájárulni, az néhány laborvizsgálat, ami kb. húszezer dinárba kerül, ha privátul csináltatja, de ezen vizsgálatoknak is a nagy részét a biztosító terhére is el lehet végeztetni. Szinte ugyanannyi férfi küzd sterilitási problémákkal, mint nő. Sok esetben ugyanazon pár mindkét tagjánál gondok vannak – világosít fel a szakértő.

Ki is a hibás?

– Az egyértelműen mondható, hogy a meddőségi okok a nemek tekintetében nagyjából egyenlő arányban fordulnak elő. Szociális okkal magyarázható, hogy régen miért fordult elő kisebb számban meddőség. Akkoriban a férfidominancia, illetve a férfiak társadalomban betöltött pozíciója miatt a férfimeddőség szó szerint nem létezett, ennek lehetőségét fel sem fogták, el sem ismerték, de legalábbis nem lehetett erről nyíltan beszélni. Így azokban az időkben, ha egy párnak nem lehetett gyereke, kategorikusan kijelentették, a nő a hibás. Tették ezt annak ellenére, hogy akkoriban a női meddőséget technikailag – mikroszkóp híján – nem tudták vizsgálni. Nem mellékesen az orvosok is csak férfiak lehettek, így az elő sem fordulhatott, hogy egy férfi nemzőképtelen, esetleg beteg legyen. Ahogy Vereczkey doktor mondja, ez a családon belül, valamint a társadalomban is a férfinak olyan presztízsveszteség lett volna, hogy ennek tényét nem lehetett elfogadni, ezért minden ilyen esetben kizárólag a nő lehetett a felelős a gyermektelenségért. Ma már ezt a férfiak is felvállalhatják, még ha sokszor kellemetlen is nekik. Ugyanis a férfiak sokkal nehezebben veszik a meddőség tényét, mint a nők, hiszen a férfilélek egy bizonyos szempontból a büszkeségre, a tiszteletre épül, ma akárhogy is rombolják ezt már a különféle tendenciák. A nők jóval alázatosabbak, könnyebben túlteszik magukat a problémán, vagy legalábbis elfogadják akár az ilyen jellegű egészségügyi problémákat, mint a meddőség, amely lényegében egy betegség. Elfogadják, hogy elsősorban őket érik negatív kritikák, őket teszik elsőként felelőssé vagy „okolják” valamiért – teszi hozzá a főorvos.

Forrás: magyarszo.com