A kommunikáció hiánya szüli a gondokat

Milyen hormonális változásokat okoz a férfiban gyermeke megszületése? Hogyan gyászoljuk el meg nem született vagy halva született gyermekünket? Milyen természetes gyógynövények és szerek enyhíthetik a szülési fájdalmakat, és milyen természetes babaápolási szereket találunk tőlünk karnyújtásnyira? Hogyan lehet feldolgozni egy traumatikus szülést? Egyáltalán miért vannak nehéz, traumatikus szülések intézményeinkben, és hogyan hozható létre a háborítatlanság? Mindezekre a kérdésekre kerestük a választ a Születés Hete keretében.

Andrek Andrea pszichológus a gyermeket váró pároknak tartott Haptonómiás műhelyt a Születés Hete első napján, ahol az érintés jelentőségéről, a babával való kapcsolatfelvételről beszélt. Előadásában pedig, amely a Nem csak gyerek születikcímet viselte, beszélt a várandósság három szakaszának lelki oldaláról, a szülés jelentőségéről, és arról, mi történik a megszületéssel.

– Amikor traumatikus a szülés, sokszor azt mondja a környezet: nézz rá, és felejts el mindent! Ez nem elég! A nehéz történeteket fel kell dolgozni. Lehet, hogy ezt meg lehet tenni családban, klubban, baráti körben, de az is lehet, hogy szakember is szükséges hozzá. Egy pozitív, nagy munkaélmény viszont sok évre meghatározó nagy lendületet ad. Az oxitocin, amely a méhösszehúzódásokat végzi, termelődik az apa szervezetében és a szülésnél jelen lévők fejében is, és abban segíti a szülőket, hogy kötődni tudjanak a gyermekükhöz. A szülővé válásnak tehát van egy hormonális és egy tanult része. Minél közelebb lehet az apa az újszülöttjéhez, annál jobban kapja meg ő is támogatottságot az apává válás folyamatában. Ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy tegyék távolra a gyereket maguktól! Ne, hanem legyenek közel egymáshoz! – hangsúlyozta a szakember.

A Születés Hete második napján Singer Magdolna író, gyászterapeuta a korai veszteségekről, az elveszített gyermekekről, a gyász folyamatáról beszélt.

– Az orvosokkal általában nagyon rossz a tapasztalat. Nem tanulják az orvosi kommunikációt, az orvosi egyetemeken nem készítik fel az orvosokat arra, hogyan kell egy rossz diagnózist közölni. Nem kommunikálnak, kimenekülnek a helyzetből. Sarkalatos kérdés, hogy megmutassák-e a babát, amennyiben halva születik, vagy meghal a szülést követően, lehetővé tegyék-e az elbúcsúzás lehetőségét. Általában jót tesz az anyáknak, lehet megrázó találkozás, de hosszú távon gyógyító hatású – mondta Singer Magdolna, aki kiemelte, harminc évvel ezelőtt még nem volt magzati diagnosztika, és az jó volt. Hozzátette: – Ma a beteg magzatok kiszűrésén van a hangsúly. De ez nem az orvosok hibája, hanem a társadalom hibája. Csak a tökéletesnek van helye. A szülők követelik azt, hogy jelezze az orvos, ha valami nincs rendben. Szájpadhasadék, nyúlszáj, semmi ilyesmi ne legyen, tökéletes gyereket akarnak. De tudni kell, hogy a gyászfeldolgozás nagyon keserves. Amúgy a gyásznak sincs ma már kultúrája, de a pre- és perinatális gyásznak meg végképp. Majd jön a következő, essél túl rajta, mondja mindenki, mintha a zsebkendőjüket veszítették volna el a szülők, akik mondanák, de nincs meghallgatás. És akkor megpróbálják maguk feldolgozni, s ebből egész kreatív megoldások tudnak születni. Fát, bokrot ültetnek, annyi virágszálat szórnak a folyóba, ahány kisbabát elvetéltek – mondta a gyászterapeuta.

Balázs Vataščin Emese gyógytornász, dúla, jógaoktató olyan gyógynövényeket, teakeverékeket, olajakat és illóolajakat mutatott be a kismamáknak, amelyek a várandósság és a szülés alatt biztonságosan alkalmazhatóak. Hiszen a muskotályzsályás borogatás, a masszázs nagyban enyhítheti a vajúdási fájdalmakat, illetve a várandósság alatt is számos olyan növény használható biztonsággal, amelyekről talán sokan nem tudnak. A „túlhordásra”, a szülés természetes megindítására terminustúllépés esetében is számos jó megoldással szolgált az előadás.

Bánvölgyi Helga gyógyszerész a természetes baba- és mamaápolásról tartott előadást, arról, hogy milyen természetes szerekkel helyettesíthetők például a modern fertőtlenítőszerek, mivel moshatunk, öblíthetünk biztonságosan, és mivel ápoljuk babánk bőrét.

A Születés Hete kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyet szombaton tartottak meg Joó Horti Lívia pszichológus koordinálásával. A vendégek, Bojana Bogojević jogász, Jasmina Lolin dúla, szoptatási tanácsadó, a mati.rs megalapítója, Balassa Erzsébet topolyai bába, Balázs Vataščin Emese gyógytornász, dúla, és dr. Cservenák Péter nőgyógyász részvételével.

A kétórás beszélgetés konklúziója talán az lehetne, hogy a kommunikáció, egymás szükségleteinek és érzéseinek tiszteletben tartása lenne talán a kulcs ahhoz, hogy ne csupán a nők alig harminc százaléka legyen elégedett az intézményes feltételekkel (a Centar za mame felmérése alapján – a szerz. megj.). Illetve megállapítást nyert, hogy az oktatás, a továbbképzés a kulcsa a változásoknak, mind az egészségügyi személyzet, mind a szülők, a nők esetében.

Balassa Erzsébet kiemelte, a nőgyógyászok hozzáállásán kell változtatni, megtanítani őket arra, hogy a bábát is hagyják dolgozni. Jelenleg viszont az a helyzet, hogy ők annyit tehetnek, amennyit az orvosok megengednek.
– Nekünk egészségügyben dolgozóknak nagyon erős a rutinunk. Itt biztosak is vagyunk a dolgunkban, és kicsit szűklátókörűen tanultunk. De vannak bizonyos elvárások, amelyeknek eleget kell tenni. Nekünk az Apgar-érték, kiló, a centiméter a fontosak, de  valljuk be, hogy ezek a dolgok várhatnak. A szenzorainkat kell élesíteni – mondta a többi között dr. Cservenák Péter.

Ricz Dencs Tünde, a Születés Hete főszervezője, mentálhigiénés szakember kérdésünkre elmondta, a Szabadkai Közkórházból negyedik éve senki sem tiszteli meg a rendezvényt jelenlétével, annak ellenére, hogy minden orvosnak a szülészeten személyre szóló meghívót kézbesítenek.

Szerző: Tómó Margaréta