Miközben folyamatosan arról beszélünk, hogy kevés gyermek születik, a fiatalok pedig külföldre költöznek, és nem itt alapítanak majd családot, Szabadkán azzal kell szembesülnünk, hogy évente száz-százötven gyermeknek nem jut hely az óvodákban. Az ok egyszerű: amennyiben a Kelebián – az ősszel átadott – felújított óvodát nem számítjuk, harminc éve nem épült óvoda a városban. Szabadkán több magánóvoda is a szülők rendelkezésére áll, ezek jóval drágábbak, mint az állami óvoda, de szolgáltatásaik is különböznek az államitól.
Jašo Šimić, a Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatója lapunknak elmondta, minden év áprilisában, illetve májusában az iratkozáskor a szülők jelzik, hogy a meglévő hálózat alapján melyik objektumba szeretnék hordani a gyermeküket. Két lehetőséget kell ilyenkor bejelölniük. Majd az intézmény az állam által előírt prioritások alapján (munkaviszonyban van-e a szülő, vagy munkanélküli, stb.) betölti a helyeket. Amennyiben az elsőként és a másodikként megjelölt objektumban sincs hely, akkor a gyerekek egyszerűen várólistára kerülnek. Jelenleg mintegy négyezer gyermek jár az intézménybe, 509 alkalmazottjuk van. Pillanatnyilag pedig 84-en vannak várólistán.
Csiszár Boglárka, óvónő (Fotó: Molnár Edvárd)
– A város központjában egyes épületek folyamatos helyhiánnyal küszködnek. Az utóbbi években az óvodák nagy részében – csak egyes külvárosi óvodák esetében nincs ez így – 98–100 százalékos a telítettség. Ezenkívül pedig ki kell emelnem, hogy a kisebbségi nyelveken induló csoportok szinte soha sem telítettek, mindig van szabad hely. Azt is hozzá kell tennem, hogy szinte mindig betöltjük az összes üres helyet, amikor a várakozási listán lévő gyermekekről van szó, viszont így sincs elég hely, így is vannak olyanok, akik nem kerülnek be a rendszerbe, pedig szükségük lenne az ellátásra – magyarázta az igazgató, majd hozzátette, hogy év közben vannak változások, munka nélkül marad a szülő, vagy egyszerűen változik a helyzet. Ilyenkor egy-egy gyermeknek felszabadul a hely.
Az iskola-előkészítőben viszont lennie kell helynek, így ott nincs várakozási lista.
– Nincs elég épületünk. Amennyiben nem számítjuk a kelebiai óvodát, amelyet az ősszel adtunk át, és nem vesszük figyelembe, hogy kénytelenek voltunk bérbe venni néhány épületet, akkor azt kell mondanom, hogy az elmúlt harminc évben Szabadkán nem épült új óvoda. Több mint tíz éve minden évben beszélünk erről a problémáról, de megoldás nem születik. Nem lenne elég egy épület, mert különböző lokációkon vannak gondjaink: például a Čarnojević utcában található Mandarin óvoda azért problematikus, mert a Majsai úti iskola mellől és a Szerbsor környékéről is minden gyermek oda megy. Mi azt javasoltuk, hogy a Majsai úti iskola melletti óvodát kevés pénzből ki lehetne bővíteni, hogy ott is legyen bölcsőde, mert ott jelenleg nincs.
A másik problematikus hely a Harcosok sorakozója lakótelepi óvodánk, ahol szintén lenne lehetőség a bővítésre, valamint Sándorban is, ahová építési engedélyünk is van, de soha sem tudtunk eljutni a megvalósításig. Kisbajmokra is van tervünk, csak pénzünk nincs. Palics sem problémamentes, itt az iskola mellett kellene kiépíteni egy óvodát – magyarázta az igazgató, aki szerint lehetne köztes megoldást is találni, mégpedig könnyen, mert az iskolák legtöbbjének van felesleges helye, így, ahol azt könnyen meg lehetne szervezni és oldani, az iskola-előkészítős csoportokat át lehetne helyezni az iskolaépületekbe.
Amikor az idei évi költségvetésről, beruházási tervekről beszélünk, az igazgató cseppet sem optimista.
– Ebben az évben még csak a fenntartásra sem kaptunk pénzt, nemhogy beruházásokra. Az idei költségvetésünk vita tárgya, mert túlságosan kevés pénzt kaptunk. Harmincmillió dinárral kevesebbet, mint az előző évben. Több mint 17 millió dinárunk hiányzik csak ahhoz, hogy az év végéig mindenki számára biztosítani tudjuk az étkezést. Ígéret van arra, hogy majd költségvetés-módosítással ez megoldódik, majd kiderül – mondta Šimić.
Ottjártunkkor, nem hivatalosan ugyan, de megtudtuk, hogy a szabadkai Városi Tanács új árakat határozott meg: a jövőben megszűnnek a kategóriák, minden gyermek egyforma, úgymond gazdasági árat fizet.
A magánóvodáért havi 150 eurót kell fizetni (Fotó: Molnár Edvárd)
– Egységes áraink lesznek: ez a döntés alapján 3444 dinárba kerül a bölcsőde, 3–5 éves kor között a napi ellátás 2985 dinár, a félnapi ellátásban az iskola-előkészítőben a gyermek pedig csak az uzsonnát fizeti, a többit az állam és az önkormányzat állja – mondta az igazgató. Az árak február elsejétől érvényesek.
A szabadkai Naše Nade magánóvoda 2007-ben alakult, jelenleg 36 gyermek jár az intézménybe, de még legalább ennyi gyermeket be tudna fogadni. Hat hónapos kortól iskola-előkészítős korig várják a gyermekeket. Négy csoportban dolgoznak jelenleg, vegyes csoportokban, minden óvónő beszél szerbül és magyarul is, így a gyermekek elsajátítják mindkét nyelvet. Angol nyelvet is tanulnak a gyerekek hároméves kortól, a kicsik hetente egy alkalommal, az idősebbek már kétszer, valamint alapvető számítógépes ismeretekkel is megismertetik őket.
– Van egy Montessori-szobánk, minden csoport két órát tölt ott naponta, az önállóság fejlesztését helyezi előtérbe, s a gyermek pedig azzal foglalkozik, ami éppen a legjobban érdekli őt. A finommotorikát, figyelmet fejlesztjük, ezenkívül pedig az állami programot is csináljuk, amely felkészíti a gyermekeket az iskolába. A Montessori mellett egy kísérleti programban is részt vesz az óvodánk, ez pedig az NTC (Nikola Tesla Centar) program, a gondolkodás fejlesztését célozza meg. A Pisa-tesztek alapján ugyanis kiderült, hogy a szerbiai gyerekek használható tudásának szintje nagyon alacsony, mindig az utolsók között kullognak. Minél ingergazdagabb környezetbe helyezzük a gyereket, annál intelligensebb lesz. A gyerekeknek ez felüdülés, alig várják ezeket a foglalkozásokat, nem tanulásnak fogják fel. Ezenkívül sportiskolába visszük a gyerekeket hetente két alkalommal a Kosztolányi Gimnázium tornatermébe, és udvarunk is van, kirándulni is szoktunk. Mindig az évszakhoz alkalmazkodva, most télen korcsolyázni mentünk, nyáron úszni járunk hetente egy-két alkalommal – magyarázta Csiszár Boglárka óvónő.
Az óvoda egész évben üzemel, nyáron kisebb csoportokban, szabadabb foglalkozásokat tartanak. Reggel héttől este fél hatig tartanak nyitva, a szülők akkor viszik és hozzák a gyermekeiket, amikor akarják. Egész évben zajlik az iratkozás, a beszoktatás azonban nem úgy van, mint az állami intézményben, azt javasolják, hogy a szülő menjen haza, s annyi időre maradjon először is a gyerek, amennyit egyébként is maradna. A kiscsoportosok számára a szülőnek nem kell pelenkát és egyebet vinnie, azt az óvoda biztosítja. A havi ellátás, amelyben az étkezések is beleszámítódnak, 150 euró dinár ellenértékébe kerül.
Szerző: Tómó Margaréta
Forrás: Magyar Szó
